Barátok

Kettesben jó

Ugye fontos, ha az élet tán sírni lát,

hogy a gondok partján melléd áll egy jó barát.

Gyere mondd most, ugye jó így, hogy nincs szabály

és a Hogy vagy? - kérdés tényleg választ vár.

Ha Te eldőlnél én foglak, gyere bátran dőlhetsz még,

De ha végül mégsem bírlak, hát együtt hullunk szét.

Ez egy biztos védő háló, hol egy félszó titkot rejt,

Bár sokszor gőzöm sincs, hogy mit jelent.

Egyet mondok: Kettesben jó.

Így jó, így jó. Együtt sírunk, együtt nevetünk.

Egyet mondok: Kettesben jó.

Így jó, így jó, mindig egy csónakban evezünk.

Nem kérdés, ez jó érzés.

Ha Te eldőlnél én foglak, gyere bátran dőlhetsz még,

De ha végül mégsem bírlak, hát együtt hullunk szét.

Ez egy biztos védő háló, hol egy félszó titkot rejt,

Bár sokszor gőzöm sincs, hogy mit jelent.

Egyet mondok: Kettesben jó.

Így jó, így jó. Együtt sírunk, együtt nevetünk.

Egyet mondok: Kettesben jó.

Így jó, így jó, mindig egy csónakban evezünk.

Nem kérdés, ez jó érzés.

Ez nem, ez nem, ez nem kérdés, ez jó érzés.

Ugye fontos, ha az élet tán sírni lát,

hogy a gondok partján melléd áll egy jó barát.

Gyere mondd most, ugye jó így, hogy nincs szabály

és a Hogy vagy? - kérdés tényleg választ vár.

Egyet mondok: Kettesben jó.

így jó, így jó. Együtt sírunk, együtt nevetünk.

Egyet mondok: Kettesben jó.

így jó, így jó, mindig egy csónakban evezünk.

Nem kérdés,

Egyet mondok: Kettesben jó.

így jó, így jó. Együtt sírunk, együtt nevetünk.

Ez nem kérdés.

Egyet mondok: Kettesben jó.

Ez jó érzés.

előadó Fool Moon

Emlékezés

Elhunyt szeretteimre emlékezve

Ma 38 éve, - kimondani is sok -, hogy meghalt apukám, az édes mostoha. Rá és a többi szerettemre, köztük a legdrágább Édesre gondolok, igyekezve megőrizni a legjobb képet róluk.

Édesanyám temetésén hangzott el:

arra gondolj, hogy mennyi jót tett, milyen vidám és humoros volt. S valóban, csak erre szabad gondolni, mert különben megszakad a szív. Így sem könnyű, de a pozitívumokra sokkal jobb érzés emlékezni.

Jancsi emlékére

A közelmúltban - 2012. október 27-én - hunyt el, egy szívemnek kedves ember, Körmendi Jancsi aki humorával vidámmá varázsolta környezete életét. Jó, hogy rá is úgy tudok emlékezni, ahogy megcsillan mosolygó szeme, miközben kifogyhatatlanul ontja a vicceket.

Sajnos sokan mentek el a barátok és ismerősök közül. Rájuk is szeretettel gondolok és a mosolygós arcukat látom.

Keserédes a mosolyom, de ők sem szeretnék másképp, hogy emlékezzek. Sírni azért szabad és kell is, mert általa megkönnyebbül a lélek.

S végül az elmaradhatatlan idézetek, melyek elmondják az elmondhatatlant.

"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog. Valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel a nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj." 

Scott Henry

"Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Ők az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban." 

Rowling K. J.

" Ne sírj,azért mert szeretsz!

A halál nem jelent semmit,

csupán átmenet a másik oldalra.

Az maradtam,aki,vagyok,és te is önmagad vagy.

Akik egymáséi voltunk, azok vagyunk mindörökre.

Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig szoktál, ne keress új szavakat

Ne fordulj felém ünnepélyes arccal,

folytasd kacagásod, nevessünk együtt, mint mindig tettük!

Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts!

Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is hallható volt,

ne árnyékolja be távolságtartó pátosz!

Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más,

A fonalat nem vágta el semmi,

miért lennék a gondolataidon kívül....

Csak mert a szemed most nem lát engem, 

nem vagyok messze, ne gondold.

Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden.

Meg fogod találni a lelkemet és benne egész letisztult,

szép, gyöngéd szeretetemet.

Kérlek, légy szíves...ha lehet,töröld le könnyeidet,

és ne sírj azért, mert annyira szeretsz...."

Márai Sándor

Ne sírj...

"Ami bennem lélek, veletek megy; ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik; s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani." 

Jókai Mór

"Az emlékezés az, ami elválaszt bennünket embernek. Mi vagyunk az egyetlen faj, aki foglalkozik a múlttal. Az emlékeink hangot adnak nekünk. Tanúskodnak a múltról, hogy mások tanulhassanak belőle, hogy ünnepelhessék sikereinket, és figyelmeztetve legyenek a hibáinktól. Sokféleképpen értelmezhetjük törékeny létezésünket, sokféleképpen adhatunk neki jelentést, de az emlékeink adják meg a célját, és adnak hozzá összefüggést. Itt találhatjuk az elképzelések, félelmek, szerelmek, megbánások egyéni tárházát." 

Hősök c. film

"Amikor meghal valaki, akit nagyon szerettünk, azt érezzük: számunkra megállt az élet. Az ismerősök egy percre elhallgatnak, emlékeznek az elhunytra. Néhány napig talán gondolnak az itt maradott, gyászban lévő hozzátartozóra is. Napok vagy hetek múlásával a világ elvárja, hogy úgy éljük az életünket, mintha minden rendben volna. Pedig mi tudjuk, hogy semmi sincs rendben. Hogy a mi kicsiny világunk összeomlott, és már soha semmi sem lesz olyan, mint eddig volt."

"A gyász, csakúgy mint a halál egyetemes. Tetőtől talpig bejárja az embert. Hiányzik. Az ölelése, az érintése, a hangja, a keze. A szeretete nem. Velem van és bennem. Milyen jó emlékezni! Pedig fáj, nem is akárhogyan, nagyon-nagyon."

forrás: gondola.hu, sulinet.hu

Egy nyerő nap...2012. szeptember 21.

Duplán csodálatos nap volt a 21-i. Délelőtt azaz, majdnem délelőttől Csipet barátnőimmel, Dinával és Szipivel találkoztam. Sokat és mélyen, beszélgettünk. Emellett persze meg volt a vidámság is. Dinától, - mert nála gyűltünk össze - egy csodálatosan finom ebédet kaptunk. Még új receptre is szert tettem. Fenséges.
Sokat nevettünk azon is, ahogy az alábbi fénykép készült. Tudjátok, amolyan szaladós. Mindenféleképpen akartunk egy csoport képet. Végül sikerült és látszik rajta a jó hangulat.
Hamar eltelt az idő, mert indulni kellett egy másik találkozóra. Elbúcsúztunk egymástól és abban maradtunk, hogy rendszeressé tesszük ezeket az összejöveteleket. Miért? Mert megérdemeljük, hogy felhőtlenül kikapcsolódjunk, s a személyes beszélgetésekre mindhármunknak szüksége van. Kikísértek a buszmegállóig, ami nagyon jól esett. Sziasztok, drága barátnőim.

A találkozón, ahova izgatottan siettem, olyan emberekkel találkoztam, akiket még nem ismertem. Ők a NoeNinges lányok, akiktől a képszerkesztés fortélyait tanulom. Már a legelső alkalomnál késem, nem a legjobb dolog. Szerencsére Pöntyit fel tudtam hívni, - Ő az, akivel többször beszélgettem és a leckékben is segített - hogy késem s előreláthatólag mikor érkezem. 

Amikor megláttam őket nagyon elérzékenyültem, amit igyekeztem palástolni, nem nagy sikerrel. De nem volt semmi probléma, sőt úgy fogadtak, mintha már évek óta ismernénk egymást. Jó érzés nagyon.

Heten voltunk összesen - nem mindenki tudott eljönni - de mi így is fantasztikusan jól éreztük magunkat. Sokat nevettünk és finomat vacsoráztunk. A búcsú itt is hosszan telt, ami érthető. Megbeszéltük, hogy bármikor, amikor van időnk érdemes összeülni beszélgetni, akár 2-3-an is.

Köszönöm lányok a szép perceket és a szép estét.

Köszönet

A 21 az nyerő szám

nem titok nekem,

s mégis izgalommal vártam,

hogy lássalak benneteket.

Jó benyomást tettetek rám

és szimpatikusak vagytok.

Köszönöm e pár órát,

emlékeimhez,

sok szép percet adtatok.

Csiszi, Monor 2012-09-23.

Csodálatos nap volt. Lélekmelengető, vidám és kacagós. Köszönöm mindannyiótoknak, hogy széppé varázsoltátok és boldog órákat kaptam ezen a napon. Lesz miből töltekezni.

S végül egy pár idézettel zárom soraim, mert tudjátok, hogy szeretem és gyűjtöm is őket.

"Soha semmi sem múlik el egészen. Nem igaz ám, hogy az idő, ahogyan mondani szokták, eljár felettünk, és egy bekötött szájú zsákban magával viszi a tegnap és tegnapelőtt történeteit, illatait, színeit és formáit. Én inkább úgy érzem, hogy az, ami egyszer megtörtént velünk, az soha többé nem válhat meg nem történtté, amíg élünk, megőrizzük magunkban a benyomásait."

Kassák Lajos

"A boldogság bennünk van, és a barát az, aki ki tudja azt hozni belőlünk."

Yankastar

"Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel."

Márai Sándor: Füves könyv

"Ezernyi emlék, mely nyomot hagyott bennem. Sok millió szó, melyet felidézve könnyes lesz szemem. Csillagnyi mosoly, melyet ti szereztetek nekem..köszönöm Barátaim, hogy vagytok nekem."

prsz

Barátnőimnek szeretettel:

Ha valakivel találkozol, gondolj arra, hogy a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni.

Tatiosz

Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben … Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra … Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között.

Márai Sándor: Eszter hagyatéka

Ma van a szülinapom...

Lalalla, lalalla, lalalla

"…remek a hangulatom,

ma van a szülinapom…"

S elmondom mi szívemnek kedves

Gyertek Csipetek, figyeljetek.

Különlegesen varázslatos a mai nap. Elsősorban nem azért, mert ezen a napon születtem, bár az sem rossz.

Több jó tündér úgy intézte, hogy csodálatos ajándékaim legyenek.

Ezen a napon ünnepli Mónika a neve napját, aki Etus Csipetbarátnőm leánya, boldogságot és sikereket kívánok neki szeretettel.

Ezen a napon született Máté, a második Csipetunoka, akit már nagyon vártunk. Ő Baby kis unokája, aki szintén Csipetbarátnőm. Ma 1 éves, e legényke, igazi kis kópé. Nőjj nagyra kis ember, szeretetben, békességben.

Ugye, hogy igazam van?
A legszebb ajándékokat tudhatom magaménak, a mások öröme által. S higgyétek el, ezt nem csak írom, hanem érzem is.

A Csipet csapat egy fantasztikus csapat, de hogy még ilyen összefonódások is vannak, borzongatóan jó érzés.

Hiszem, hogy jó sorsom, Erkón keresztül, nem véletlenül vezérelt ehhez a kis csapathoz. Időnként csappan a csapat száma, de mostanában egyre többen akarnak csatlakozni.

S hogy miért? Egyszerű a magyarázat. Mert figyelünk egymásra és fontosnak tartjuk, hogy rendszeresen találkozzunk.

Így lesz a virtuális barátságból, kézzel fogható, igaz barátság.

S végül egy pár szóban magamról

A legtutibb....

Megszülettem...,

voltam gyermek boldog és önfeledt,

de néha voltak sötét fellegek.

Felnőttem s megtaláltam Életempárját,

gyermekeim édesapját.

S most...

boldog nagymama vagyok,

aki az unokáiért szívből rajong.

Hab a tortán...

no kitalálod, hogy mi lehet?

A barátok kik melengetik szívemet.

A legtutibb..., nekem elhiheted,

hogy szerethetek és szeretnek.

Csiszi

Lalalla, lalalla, lalalla

"…remek a hangulatom,

ma van a szülinapom…"

VALLOMÁS

Tegnap este ezt akartam elmondani a fórumon, de közben Pistukámnak és Lánykámnak kellett a segítség. Szerencsére Tündérmanóm nem ébredt fel, ő viszonylag jól aludt az éjjel. Végül is Öcsi mellettem aludt, nyugtalanul, alig kapva levegőt. Kis mellkasa nehezen pihegve emelkedett és süllyedt.
Az éjszakánk nem a legjobban telt, de túl vagyunk rajta. Átvettem én is a staféta botot.

Sziasztok!

Olyan jó olvasni benneteket...

... most itt és a világba kiáltva elmondom, hogy miért olyan jó a Csipet csapathoz tartozni. Egyfajta vallomás a részemről, saját szavaimmal, gondolataimmal.

Persze a végén nem marad el, az idézhető idézetek sora sem.

Jó veletek,

 - mert szeretlek titeket,

 - mert ha valakinek bánata van, testi vagy lelki, mindig van aki felhozza a bányászbéka feneke alól,

 - mert egy csodálatos csapat vagyunk, akik odafigyelnek egymásra,

 - mert a problémáinkat merjük elmondani,

 - mert meg is beszéljük,

 - mert a félreértéseket tisztázzuk és nem hagyunk senkiben sem tüskét,

 - mert megértjük egymást, még ha értetlenkedünk is,

 - mert erőssé váltunk egymás által,

 - mert mindig tanulhatunk egymástól,

 - mert együtt vagyunk jóban s rosszban,
 - mert vannak közös emlékeink, amik kincsesládánkat gyarapítják,

 - mert mi vagyunk a Csipet-csapat.

Még lehetne folytatni, hogy miért érdemes és "kell" ez a barátság, a személyes találkozásokkal együtt.

Igen, azon leszek, hogy a szombati találkozón ott legyek. Nem csak miattatok, hanem magamért is. Mert a barátság, olyan mint egy falat kenyér. Nélküle éhezik a lélek.

Nekem szerencsém van, mert rajtatok kívül is vannak barátaim. S van az egyetlen is, akit ti nem ismertek. S ezért nem szabad haragudni egymásra, mert biztos van mindenkinek "leg-leg" szívbeli.

De a Csipetek egy nagyon különleges barátság, - s ezt nem tudom elégszer megköszönni Erkónak, - aki az ötvenentúlra invitált, s az akkori tagoknak, hogy befogadtak, mint ahogy teszik, tesszük azóta is, rendületlenül. Erre a barátságra még nem született meg a megfelelő szó, de idővel megfogalmazódik.


Köszönöm, hogy vagyunk egymásnak, mindazért amit fentebb megfogalmaztam. Vigyázzunk a kapcsolatunkra, mert ebben a gépiesült világban az emberi értékek nagyon fontosak.
Sziget ez, a barátság, a szeretet és az elfogadás szigetének is nevezhetnénk.

"Majd elmondom" - gondolta, de amint barátjára nézett, arra gondolt, hogy az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből annyit kap mindenki, amennyit megérdemel.

Fekete István

A barátság az égvilágon semmit nem követel, kivéve egy valamit: őszinteséget. Csak ezt az egyet, de ez nem kevés.

Ingmar Bergman

Mikor egy barát közelébe kerülünk, egy másik világba jutunk, ahol frissebb a belélegzett levegő, tisztábban csengenek a hangok, élénkebbek a színek, gondolataink gyorsabban, következetesebben járják útjaikat. Való világunk teljesen különbözik ettől a környezettől, hiszen most olyan helyzetben vagyunk, ahol szabadon önmagunk lehetünk.

Andrew M. Greeley

A legjobb dolgok...

forrás:

http://mindent-a-szemnek.hu

Barátaimnak szeretettel :)

Szeretlek benneteket, úgy ahogy vagytok.
Egy pár gondolat tőlem:

- Elfogadlak és fogadj el olyannak, amilyenek vagyunk.
- Ne akarj változtatni rajtam, de ne csodálkozz, ha az évek múlásával észreveszed, hogy alakítottunk egymáson.
- Segíts ha kérem s ha nem kérem, akkor is szükségem van rád.
- Ne feledd, hogy kellenek a személyes beszélgetések, de néha elég egy mosoly, egy simogatás vagy a megértő hallgatás.
- Mert a barátság olyan, mint a jó házasság. Fontos a hűség és az őszinteség is.

Szeretettel nektek tőlem, aki alant mind én vagyok:

Csiszi, Juckó, Jucus, Jutka
A fotókat is én készítettem.

Az ölelés előnyei

Talán nem is gondolnád, hogy ez az egyszerű érzelmi megnyílvánulás mennyi pozitív változást hozhat a számodra.
Nem megy mindenkinek, mindenkivel ugyan olyan könnyen ez a fajta testi közelség, hiszen sokan gátlásokkal küzdünk. Bizony ez a befogadás komoly próbatétele. Nézzük meg akkor, miért is jó ha megtanulsz ölelni.

Az ölelés jó, mert:

- egészséges
- erősíti az immunrendszert
- csökkenti a stresszt
- gyógyítja a depressziót
- elősegíti a jó alvást
- fiatalít
- nincs káros mellékhatása
- természetes
- csodálatos gyógyszer
- alapvető szükséglet
- velünk született
- lágy és kedves
- nem kell hozzá segédeszköz
- nincs mesterséges része

Az ölelés tökéletes, mert:

- nem kell cserélni benne az elemet
- nem kell szervizelni
- nem inflálódik
- nem hízunk tőle
- nem kell hozzá biztosítás
- lopás ellen védett
- nem adóköteles
- nem piszkol
- mindkét részről adható

Ugye mennyi mindenre jó?

Ez az alapja a free hugs - Ingyen ölelés mozgalomnak is.

A mozgalom elindítója Jason Hunter, aki édesanyja temetési szertartásán figyelt fel arra, hogy milyen fontos volt a felszólalók számára édesanyja egy-egy szívből jövő, őszinte ölelése.
Mindez késztette arra, hogy minél több emberrel megismertesse ezt az érzést.

Így a mozgalom célja is a szeretet átadása, a figyelmesség valamint az emberi fontosságra való felhívás lett.

S mindezek legfőbb kifejező eszköze mi más lehetne, mint az ölelés.
Így indult útnak a mozgalom 2001-ben Miamiban, egyetlen taggal, majd nemcsak újabb tagok, hanem országok is csatlakoztak.

forrás: http://ezo-muhely.onismeret.net/stresszmentes_elet/az_oleles_elonyei

Variációk képeslapra

A kezdet

“Rosszul él, aki mindig csak élni kezd.” 

/Epikurosz/

Variációk

1.

2.

3.

“Aki megkezdte – felét elvégezte a munkának.”

/Horatius/

Kell egy jó barát...

V-Tech : Kell egy jóbarát - dalszöveg

szövegíró : Kecskés/Fábián/Lala

Egy hűvös téli szél talán

Elfújja bánatom s magányom messze száll

a múltat visszahozhatnám, de kár lenne

Jól tudom, így elfelejtem hát-

Néha mindent itt hagynék,

Nem szólnék senkinek, csak halkan eltűnnék.

De úgyis visszafordulnék,

Mert van néhány jó barát akik visszavárnak

még.

Mindig kell egy jó barát

Rám figyel és tartja is szavát

Ki jóban-rosszban mellém áll

Mert ennyi még nekem is jár.

Elkerülhet minden jó

Rosszul eshet néhány szó

Ezért kell egy jó barát!

Ha senki sincs már ott veled

Csak hívnod kell én ott leszek

Engem mindig megtalálsz...

Ha eltalál egy szó

jobb ha elfelejted

Ha bármi bánt

Te mindig számíthatsz rám!

Mennyi régi szép emlék

Közös álmok és száz titok

Mely összetart már rég

Volt már baj és száz veszély

Mind csak próbálták porba zúzni

Mit féltve őrzünk még.

Már megtanultam miért szép

ami közös bennünk mitől véd?

Látod nincs háború és nincsen vér

A barátság mindennél többet ér.

Ha elfáradnék,

Vagy rossz úton járnék és eltévednék

Csak szólj rám, mert hidd el hogy rád még

Hallgatnék, bármikor - ohohohoh!

Ágnes névnapra

"Ha galambot adnál, az sem lenne káros,
Akkor azt kívánom: legyen élted páros,
Rétesed a túrót ahányszor takarja,
Annyi boldogsággal légy te eltakarva.
Örömed legyen a cékla pirossága,
Reményed a zeller zöld-szín koronája,
Napjaid legyenek édes ízű kompót,
Meg ne keserítse gyógyszertári kontó."

 

/Arany János/

Emlékezés...

 Szívünknek kedves emberekről,

akik bár testi mivoltukban nincsenek velünk,

de szívünkben, lelkünkben ott élnek örökre.

Emlékezzünk kegyelettel

Ezernyi apró fény, sok pici mécses lángja
félénken pislákol, a szél, ha útját állja...

Itt van ma köztünk mind, aki elment,
akkor is, ha még nem nyert kegyelmet,
akkor is ha csillag lett az égen,
vagy utolsó erejével vajúdta, hogy: MÉG NEM!

A holtak útját járjuk szüntelen.
Felemel minket a gyász:
- A megérett kalász learatva,
de ami még nem szökkent szárba...
Ó mondd, minek?
Nevek és arcok vonulnak sorba.
Ifjak, öregek, mind ki megpihent.
Arcukat látni vélem a kis mécsesek
lángjai felett.
Visszatérnek, hogy figyelmeztessenek:
- Az élet mulandó, nehéz a feszület.
Mert ahol ők most lakoznak, csönd van és magány.
Csak maradjunk itt a földön, amíg lehet!

Síri a csönd és méltóságteljes,
s mi, akik vesszük az üzenetet, fejet hajtunk előttetek!

Emlékük legyen áldott, nyugalmuk csendes,
Gyászunkban legyen az Úr hozzánk kegyelmes! 

/Török Stenczer Enikő - forrás poet.hu/

"Az emlékezés mindig sajnálkozás is, hogy a jót, amink volt, az idők folyamán el kellett vesztenünk, és a rossz nem lett jobbá." 

 /Erich Maria Remarque/

Néha megállt az evésben, s ilyenkor úgy érezte: a bokrok puha árnyékában elmúlt emberek lélegeznek, s a föld, ahol ül, azért meleg, mert előbb ült már rajta valaki. "Itt volt a fal" - mondta Matula, de hol vannak a kőművesek, akik rakták, hol a kéz, amely a habarcsot keverte, hol a gondolat, ami az egészt teremtette? Mi lett belőlük? Milyen erő lett belőlük? Hiszen az energia nem vész el, csak megváltozik.

Fa lett belőlük? Madárszó, virág, tölgymakk és mogyoró lett belőlük? Szél és pára lett belőlük? Felhő? De mi lett a képzelettel, a gondolattal? Belerakták a falakba, vagy itt kereng, és megérinti az ő képzeletének húrjait?
Mi lett belőlük, mi lett belőlük? Föld, víz, elmállott csontok? Mész és foszfor? De hova lett a fájdalom, az öröm, a sírás, a kín, a mámor, a harag, a békülés, a szeretet? Egymásnak adták ezeket az érzéseket, és magukkal vitték?

/Fekete István/

 

A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába.
Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott.
Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél.
Ne változtass hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel a nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést.
Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj. 

/Henry Scott holland kanonok/

Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok.

/Szabó Lőrinc/

 

Valaki mindig elmegy közülünk,
s magával visz egy darabot a szívünkből.
Mozdulataikat, szavaikat ismételjük újra és újra,
mintha csak így próbálnánk éltetni magunkban.
Látjuk, ahogy odafentről fénylő csillagként
ragyognak ránk. Ajkukon eddig sohasem hallott
dallamok születnek. Dallamok, amelyek
csak nekünk szólnak.
Nekünk, az itt maradottaknak.
Így értjük meg, hogy nincs értelmetlen élet,
mert egy valami értelmetlen csak: és az a halál!
Tovább őrizve szívünk mélyén, minden
lélegzetvételünkben, gyertyalángba lobbant emléküket.
Valaki elment közülünk.
Örökül hagyva ránk emlékképeket.
Itt hagyva egy ki nem hunyó gyertyafényt.
Mert szívünkben és életünkben
ŐK a Nap, a Hold és a csillagok, a bolygók,
melyek körülöttünk forognak végtelen időkig.

/Szomorúfűz/