Szeretetről

Versekkel, idézetekkel, bölcsességekkel igyekszem átadni a szeretet érzést. Mely lehet anyai, testvéri, gyermeki, baráti, hitvesi.

Többen próbálták már megfogalmazni, - hol sikerült, hol nem - ami nem csoda, hiszen a szeretet nagyon összetett dolog. Összetett vagy sem, csoda jó érzés. Kívánom, hogy mindenki élje meg, ha lehet valamennyit. S, hogy miért is írtam, hogy több fajta szeretet létezik. Egy történetet elevenítek fel, mely nagyon régen volt, akkor, amikor én még kislány voltam.

- Anyukám, anyukám kiabáltam, gyere és segíts nekem légyszi.

- Kis türelmet Jutikám, most nem érek rá, mert apuval beszélek.

- De, anyu, mindig ezt mondod, s nekem soká, hogy jössz.

- Pár perc és jövök kincsem.

Mindig rettentően hosszúnak éreztem a perceket és most nem bírtam magammal. Minden gyermeki dühömmel, azt kiabáltam:

- Persze, mert őt jobban szereteted.

Valószínű, hogy ez a varázsszó gondoltam, gyermeki ésszel, mert anyu azonnal ott termett.

- Mi a baj kislányom?

Akkorra már elfelejtettem, hogy mit is akartam kérni, s akkor már sírva mondtam:

- A baj az, hogy aput jobban szereted, mint engem. - hüppögtem.

- Miből gondolod gyermekem? Mindig meghallgatlak, s ha tudjuk megoldjuk.

- Mert, amikor kérem, hogy gyere nem vagy itt azonnal.

- Bizony ez így van Jutikám. De gondold végig, amikor veled vagyok, akkor ha apu kéri, hogy menjek, mert mondani szeretne valamit, akkor tőle is türelmet kérek. Igaz? Szeretném hallani.

- Igaz. - mondtam dacosan.

- S még valami, álmodban se forduljon elő, hogy aput jobban szeretem nálad. Másképp szeretem, úgy mint a társamat. Téged úgy szeretlek, mint a gyermekemet, ami egy csodálatos érzés. Vagy vegyük nagyikád, ő az édesanyám, akinek az életem köszönhetem. Őt is nagyon szeretem, de másképp. S akkor a testvérem, akit nagyon szeretek, még ha távol is van. Sorolhatnám még, de térjünk vissza erre még egy pár év múlva. Akkor fogod csak megérteni igazán.

Most legyen annyi elég, hogy másképp szeretem őket, de nem jobban.

- Most már rendben van minden?

- Igen - válaszoltam most már mosolyogva és hatalmas ölelést és puszikat adtam, a legdrágább édesnek.

- Mintha kérted volna a segítségemet - mondta ő.

- Köszi, már nem kell. Minden rendben.

Ekkor kb. 7-8 éves lehettem. S anyu betartotta az ígéretét. Kb. 8 év múlva újra átbeszéltük és én ekkor már tudtam, hogy ha másképp is, de nagyon-nagyon szeretem az édesanyámat.

ui:

A gyermekeimnél én is ezt a magyarázatot alkalmaztam, ami tökéletesen működött.

Aranyosi Ervin: A szeretetről

A szeretet annyi: - elfogadni,

nyitott szívedből többet adni!

Másokban meglátni a szépet,

s örökre hinni, hogy szép az élet.

Megértőn nézni a világra,

ápolni, kinek a lelke árva.

Tudni a rossz is csak emberi,

másképpen lát, ki felismeri.

Keresd a jót, kívánd a szépet!

Lásd meg másban az emberséget!

Bocsásd meg azt, amiben gyarló!

Szeress ha fáj is, legyél kitartó!

Azért születtél erre a földre,

hogy szeretni tanulj mindörökre.

Szívedben szóljon a szeretet ének:

"Szeretném, hogyha szeretnének".

A szeretet olyan, mint a napfény, amely az űrön keresztül utazik egy örökkévalóságon át, és sosem szűnik meg létezni. A szeretet örökké tart.

Dean Ray Koontz

Aranyosi Ervin: Mindennapi útmutató

Csodálkozz rá a nagy világra!

Arcodra fess vidám mosolyt!

Szíved és szemed nyisd ki tágra!

Kerüld a fájót, a komolyt!

Lásd meg a szépet a világban,

álmodj merészet és nagyot!

Teremtés van a puszta vágyban,

amiben hiszel, megkapod.

Engedd a szívedet szeretni!

Mindenki titkolt vágya ez.

Csupán így tudod felfedezni,

hogy léted örömöt szerez.

Ne vágyj sikerre, gazdagságra!

Harcolni, hidd el nincs miért!

Figyelmedet irányítsd másra,

s tegyél a még jobb kedvedért!

Álmodj mindennap új világot!

Mindennap új kezdet legyen!

Figyeld a nyíló, kis virágot,

engedd, hogy boldoggá tegyen!

Legyen a Nap világod része,

fénye vidítsa lelkedet!

Legyen tiéd a lét egésze,

mit által sző a szeretet!

Nem figyelünk egymásra eléggé. Nem külön-külön kellene figyelni, hanem együtt és naprakészen, akármilyen fáradtak is vagyunk. Kíváncsinak kell lenni minden egyes új gondolatra, új vágyra, nem mondhatjuk azt, hogy jó, ezt most inkább kikerülöm, nem szeretnék vitát, inkább legyen béke. S egyszer csak arra ébredünk egy reggel, hogy valahol útközben elveszítettük a másikat, már tudjuk, mire gondol, merre jár, amikor nincs velünk. Míg, ha nem veszítjük el a kíváncsiságunkat, és tényleg végighallgatjuk, akármilyen fáradtak is vagyunk, hogy a másik mit gondol erről-arról, s kialakul az értelmes beszélgetés egymás között, a végén meg lehetne nyugodni, s tovább fogni a másik kezét, kiérdemelve az "örök" szerelmet és szeretetet.

Bánsági Ildikó

.

Még nagyon sokat lehet írni a szeretetről.  Mind versekben, mind idézetekben. Egyelőre ennyi, mert mindjárt itt a nap vége. Jó éjszakát kívánok.

források:

www,poet.hu

www.citatum.hu

Gondolatok Paulo Coelho-tól

Kislányomtól kaptam születésnapomra és Anyáknapjára, a Mint az áradó folyó című könyvét. A határidő naplóm is Coelho idézetekkel van teli és elég sokszor találó az oldalon olvasható írás.

A fiú nézte, ahogy a nagymamája levelet ír. Egyszer csak megkérdezte:

– Egy olyan történetet írsz, ami megtörtént velünk? Netán ez a történet rólam szól?

A nagymama abbahagyta az írást és elmosolyodott. Így felelt az unokájának:

– Valóban rólad írok. De a szavaknál is fontosabb a ceruza, amit használok. Szeretném, ha a tiéd lenne, amikor nagy leszel.

A fiú kíváncsian ránézett a ceruzára, de nem látott rajta semmi különöset.

– De hát ugyanolyan, mint a többi, amit eddig láttam!

– Minden attól függ, hogyan nézed a dolgokat. Van öt olyan erénye, amit ha sikerül megőrizned magadban, mindig békében leszel a világgal. Az első erény: nagy dolgokat vihetsz véghez, de soha ne feledd, hogy van egy Kéz, amely vezeti a lépteidet. Ezt a kezet mi Istennek hívjuk, és mindig az Ő akarata felé fog téged vezetni. A második erény: néha egy kicsit abba kell hagynom az írást, hogy kihegyezzem a ceruzát. A ceruzának ez szenvedést okoz, de a végén hegyesebb lesz. Van olyan fájdalom, amit el kell tudnod viselni, mert jobb ember leszel tőle. A harmadik erény: a ceruza mindig hagyja, hogy kiradírozzuk azt, amit elrontott. Megérti, hogy ha kijavítunk valamit, amit rosszul csináltunk, az nem szükségszerűen rossz – épp ellenkezőleg: fontos, mert az igazság útján tart minket. Negyedik erény: a ceruzában nem a fája vagy a külső formája a lényeg, hanem a grafit, ami benne van. Ezért mindig törődj azzal, ami a bensődben történik.

Végül a ceruza ötödik erénye: mindig nyomot hagy maga után. Tudd meg, hogy az életben te is ugyanígy nyomot hagysz a tetteid után, és ennek tudatában cselekedj.

Kell, hogy legyen egy cél a fejedben: följutni a csúcsra. De ahogy haladsz fölfelé, egyre több dolgot láthatsz, és semmibe nem kerül néha megállni és élvezni a kilátást. Minden meghódított méterrel egyre messzebb látsz, és ezt ki kell használnod, hogy olyan dolgokat fedezhess föl, amiket addig nem vettél észre.

A szeretet hidat képez olyan pontok között is, melyek között lehetetlennek tűnik a kapcsolat.

Az igazi mester nem az, aki az ideális útra tanít, hanem több utat is megmutat a tanítványának, míg az végül rátalál arra az egyre, amelyik elvezeti a saját sorsához. És attól a pillanattól kezdve nem segíthet neki, hiszen a kihívásai egyéniek.

Sorolhatnám tovább, akár az egés könyvet. Javaslom, hogy olvasd el, boiztos lesz számodra is olyan, ami jelentőséggel bír.Most már lehet e-book formában is kapni, én egyelőre maradi vagyok. Szeretetm a könyvet a kezemben tartani és lapozgatni. Ilyen jellegű könyvet nem regényként olvasok, hanem vissza vagy előre lapozok, attól függően mit olvastam.

Jó szórakozást!

Hurrá hétvége!

A hétvégét unokáimmal és gyermekemmel töltöm, szűkebb családi körben.

Ennek fényében hoztam az alábbi idézeteket.

Holnap, amikor fölkel a nap, mondjuk el magunkban: úgy tekintek erre a napra, mintha életem első napja lenne. A családom tagjait csodálkozással szemlélem - és örömmel, mert felfedezem, hogy mellettem vannak, s némán osztoznak velem a szeretetben, amiről annyi szó esik, de oly kevesen értik.

Paulo Coelho

Rám mosolygott, és szemében nem csak örömöt láttam. Neki helye van az életemben. Valakihez tartozik. Nem csak a boldogságot keressük. Tartozni is akarunk valahova. Mi, a szerencsés kevesek megtaláljuk gyerekkorunkban, családunk körében. De legtöbben közülünk felnőtt létünk legnagyobb részét azzal töltjük, hogy keressük azt a helyet, személyt vagy szervezetet, amelyben, amelynél úgy érezzük, fontosak vagyunk, számítunk valamit, és hogy nélkülünk valami visszafordíthatatlan történik, megakadályozhatatlan. Mindannyian érezni akarjuk, hogy minket nem lehet helyettesíteni.

Laurell Kaye Hamilton

Becsüld meg a barátokat, mintha választott családod tagjai lennének. Becsüld meg a családodat, amiképp a legkedvesebb barátaiddal tennéd.

Stephanie Dowrick

Rájöttem, hogy a családunk egy festővászon, amelyre a legszebb reményeinket festjük - tökéletlenül és hanyagul, hiszen mind amatőrök vagyunk az életben. De ha nem összpontosítunk túlzottam a hibáinkra, csodálatos kép tárul a szemünk elé. És megtanuljuk, hogy nem a kép szépsége érdemli ki a hálánkat - hanem az, hogy egyáltalán festhetünk.

Richard Paul Evans

A család olyan szó, amelynek a jelentésében benne van a biztonság, a sziklaszilárd alap, az a hely, ahová hazamehetünk, amelyben felnőhetünk..., amelyből kirepülhetünk, de mégis emlékszünk rá és belekapaszkodhatunk..., mert amit ott hallottunk, örökre megmarad a fülünkben és a szívünkben..., az emlékek színes szoborként egy életre belénk vésődnek, apró, csillogó színű szilánkokból, amelyek némelyike ugyan haloványabb, sőt néha egészen elhalványul, olyannyira, hogy már-már elfelejtjük..., ám teljesen sohasem merülnek feledésbe. Ez az a hely, ahol elkezdődik az életünk, és ott szeretnénk, ha véget érne.

Danielle Steel

S végül, de nem utolsó sorban egyik kedvenc idézetem:

Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.

Kun Erzsébet

Bebábozódás...

Igen, valahogy úgy érzem magam, mint aki egy tokban van és nem sikerül kitörni belőle.

Lehet, hogy még nincs itt az ideje, előbb tökéletesen ki kell fejlődni, hogy aztán szabadon, - főleg a magam okozta károkon átlépve - szárnyalhasson a lélek.

Néha túl sokat gondolkodom, néha meg keveset. Ebből kéne egy jó és stabil ötvözetet létrehozni.

Amihez nagy akaraterőre is szükség van. S most nem lehet, sőt nem szabad elfogadni a segítséget, mert sérüléssel jár. S akkor mi lesz a bábból kibúvó lélekkel? Egy megnyomorított csúfság marad, aki jobb ha eltűnik örökre.

Ilyen és efféle gondolatok jönnek-mennek. Nagyon kellene, hogy menjenek, jó messzire. Ja és vissza se térjenek.

"Van az a pillanat, amikor már nincs kedved magyarázkodni, hogy mit miért érzel úgy, ahogy - olyankor már nem érdekel, hogy bárkivel bármit is megértess. Nem szomjazol a megoldásukra, megvagy nélküle is - de ne menekülj, akármennyire is egyszerűnek tűnne, ne zárkózz be, találj valakit, aki ugyanazon megy át, amin te. Nála lesz a kulcs. Megnyugtat és felemel a zavarból, amiből egyedül képtelen lennél felállni, mert magad sem tudtad, hogy miben vagy. Addig, amíg van, aki érti és érzi azt, amit te, könnyedén léphetsz még egyet. Nyugodtan, boldogan, mert nem vagy egyedül - más is érzi a pofonokat, azt a frusztrációt, azokat a nehézségeket, amikből neked is bőven jutottak."

Oravecz Nóra

Valamikor beszélgettünk, talán épp a férjemmel, hogy egyikünk sem akar megkeseredett ember lenni. Igen vele. Ezért is űzöm kifelé magamból, próbálok nem bebábozódni - mégha az eredménye kecsegtető is - mert az senkinek sem jó a családban. Legfőképp nekem nem. Meg kéne bocsájtanom a régmúlt hibáit és nem kéne azon gondolkodni, hogy mi lett volna ha.... Volt, elmúlt, megtörtént.

"Mindenki elrejti, hogy ki is valójában. Legalábbis néha. Néha úgy elrejtőzöl, hogy valakinek emlékeztetni kell, hogy valahol mélyen, még ott vagy... és van, amikor teljesen el akarod felejteni, ki is vagy."

idézet a Dexter című filmből

"Bármikor új életet lehet kezdeni. Bármikor eldöntheted, hogy a legtöbbet hozod ki magadból. Csak el kell kezdeni, neki kell látni, és tudnod kell, hogy mi a cél. (...) Kiiktatni fájdalmakat, görcsöket, hitetlenséget, bizalmatlanságot csak úgy lehet, ha mersz szeretni, ha mersz nyitott lenni, a pillanatban maradni, és kihozni abból a legtöbbet."

Oravecz Nóra

Igen, ezt kéne tennem. Már az előző mondatom sem jó, így soha az életben nem leszek nyerő. Pedig hallgattam előadásokat, olvastam könyveket, s mégsem tettem a magamévá, a felém áramló üzenetet.

Igen ezt kell tennem, ezt akarom tenni. Mennyivel másképp hallatszik ez a gondolat.

Úgy gondolom, hogy arra kell inkább figyelnem és összpontosítanom - ha már bebázódtam - hogyan és miként jöhetek ki belőle, egészséges lélekkel. Arra kell figyelnem, hogy megerősödjek és türelemmel kivárjam az időt,és csak akkor bújjak elő. S miután ezt megtettem, bátran és megbízva fogadjam el a segítséget adó kezet.

Ekkor már tehetem. Ha szükségem van rá, meg is kell tennem e lépést. Nemcsak a családomért, magamért is.

"Nem kellenek nagy dolgok, az apróságokban rejlik a varázslat. A varázslat az, ami többé tesz, amit elő tudsz magadból csalogatni. A varázslat az, ami mindannyiunkban ott van, és csak arra vár, hogy előjöhessen. A csodák, a megvalósult álmok, na meg a hit... mind ott rejtőzik mélyen, csak arra várva, hogy végre észrevedd, hogy a te életed is lehet más. Másabb, boldogabb, sokkal jobb annál, mint amire vágysz. Csak tudod, a varázslat van akiben egy életre elalszik a hittel, a reménnyel együtt, mert másokra hallgat. Elhiszi azt, hogy nincsenek csillagok, meg színes buborékok, közben meg bárhol vehetsz buborékfújót, és varázsolhatsz színeket az életedbe. Hiszen minden rajtad múlik."

Oravecz Nóra

Bruminak soxeretettel

Drága Barátnőm!

Megint eltelt egy év. S most úgy, hogy nem is találkoztunk. Hébe-hóba egy-egy telefonhívás. S mindez az én hibámból.

Még szerencse, hogy nem orrolsz érte. S ha mégis, akkor sem érezteted velem. Amit nagyon köszönök.

Szeretettel kívánok,  - Karcsim nevében is - még hosszú éveken át egészséget, boldogságot, vidámságot. S nemcsak ezen a jeles napon.

S hoztam neked szeretettel egy pár gondolatot is.

Szeretettel ölellek és mosolypuszijaimat is küldöm.

Panasz Muki

 

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat. [...] Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért."

Antoine De Saint-Exupéry

Egyetek, igyatok együtt, beszélgessetek, nevessetek együtt, faljátok az életet együtt, de csak akkor lesztek igazán barátok, amikor először együtt sírtok.

Bobby Ray Inman

Amíg létezik posta, és nem szakad meg a telefonos összeköttetés, amíg van mondandónk, illetve örömünk és bánatunk, amit megoszthatunk egymással, barátok leszünk. Mindig.

Garretty Marion C.

Szeptember

Még a hónap végén sikerül, amit már az elején elterveztem. Remélem, hogy a szép versek és idézetek, kárpótolnak mindenkit. Szeretettel nyújtom át.

versek, idézetek, a hónapról

Juhász Gyula

ŐSZ 

Opálos színei bágyadt ködében

Leszáll reám a kora alkonyat,

Kései tűzrózsák nyílnak a réten

S az égen a mély csöndesség fogad.

Nagy topolyafák gallya hullong gyéren

És sötétben hallgat a tó

S a kolomp úgy méláz a lomha légben,

Mint altató.

Hűs szele húz át az ősznek a réten,

Fázik a lelkem, érzi a deret,

Keresnék valamit a messzeségben,

Kihunyt fényt, elnémult üzenetet...

Oly hirtelen borult az est fölébem

S az ősz oly gyorsan rámtalált,

Úgy állok itt a hervadó vidéken,

Mint a topolyafák.

Éjjel, amíg aludtam, történt valami: vége a nyárnak. Felébredek, hallgatom a szelet, nézem a sötétbarna lombot az ablak előtt, s nem érzek semmiféle őszi bánatot. Örülök, hogy vége a nyárnak. Örülök, hogy nem hozott semmit. Örülök, hogy nem tántorodtam meg a boldogtalanságba vetett hitemben. Örülök, hogy nincsenek többé illúzióim a megoldásról. Tessék, ősz, rajta! - gondolom. Rakd ki kellékeidet, ereszd le avas zsinórpadlásodról avítt színfalaidat, hullass lombot, nyögesd szeleidet, átkozz és temess! Üdvözöllek, tél és pusztulás hírnöke. Nem védekezem. Beleegyezem. Várlak.

Márai Sándor

Reviczky Gyula

ŐSZ FELÉ

Vágy, szenvedély bevonja szárnyát,

dalaim immár csendesek;

bennük csak néha-néha zendül

egy álom, egy emlékezet.

A szép tavasznak álma őszkor;

virágokról édes regék.

A szív, mely lemondásra készül,

s úgy megzokog; ne még! Ne még!

Lehajtja szép fejét a rózsa,

nem éli túl a hév nyarat.

S az édes vágyak, a virágok,

szívemben is hullonganak.

Bágyadt a nap, bágyadt a tájék,

a télre fázva gondolok,

s a langyos őszi napsugárnál

vérem még egyszer föllobog.

Tavasz mosolyog reám keresztül

egy rózsaszínű fátyolon.

Látom virulni a világot,

s csak álmodom, csak álmodom…

Tóth Árpád

A VÉN LIGETBEN

A vén ligetben jártunk mi ketten,

Aludt a tölgy, a hárs, a nyár;

Hozzám simult félőn, ijedten,

S éreztem: nem a régi már.

Sebten suhantunk, halk volt a hangunk,

S csendes volt a szivünk nagyon,

És mégis csókba forrt az ajkunk

Azon a sápadt alkonyon.

Kezéből a fűre, könnyesen, gyűrve

Lehullott egy csöpp csipke-rom,

Fehéren és halkan röpült le,

Akár egy elhervadt szirom.

Szeme rámnézett kérdőn, búsan:

(Nincs búsabb szem, mint aki kérd)

Ily szomorúan, ily koldúsan

Mért hívtuk egymást ide? mért?

S mondta, hogy késő már az éj, s ő

Megy... mennie kell... s elfutott.

Hallottam haló zaját a lépcsőn,

S nem tudom, meddig álltam ott.

Aztán... le s fel jártam a parkban,

Mint aki valakire vár.

Gázolt a sarkam síró avarban,

S aludt a tölgy, a hárs, a nyár...

Az ősz a kedvenc évszakom. Szeretem, amikor a levelek vörösbe és narancsba fordulnak. Gyönyörű látványt nyújtanak a holdfényben, és elképesztő változáson esnek át. A tavaszi és a nyári zöldellés csak árnyéka a fák igazi valójának, ez a buja színvilág igazi csoda, és minden áldott évben bekövetkezik, amikor az éjszakák egyre hidegebbek lesznek. Mintha ezekkel a tüzes színekkel kárpótolnák, hogy eltűnik a meleg.

J. R. Ward

Közeleg egy új esztendő...

Hamarosan ismét itt az idő, amikor lezárunk egy évet, melyben sok jó dolog történt, de sajnos rossz is.Az alábbi versecske jár a fejemben.

Itt az újév, új jót hozzon,

régi jóktól meg ne fosszon,

de ha az új jót nem is hozhat,

vigye el a régi rosszat! 

Igen, teljesen egyetértek "de ha az új jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat!" S ezt kívánom mindenkinek. 

Tenni fogok ezért, de nem fogadkozom, mert tapasztalatom azt bizonyítja, hogy a fogadkozásból, szinte soha nem lett semmi.

Rajtam múlik első sorban, hogy mit teszek a fejembe, mire gondolok. Nem véletlen, hogy azon emberek társaságát keresem, akik pozitívan gondolkodnak. Hátha ragad rám is valami. No nem a piszokra gondolok.

Bort, búzát, békességet, 

Sötétségben fényességet! 

Új esztendő újat hozzon, 

Régi jótól meg ne fosszon. 

Ki barát volt, az maradjon,- 

Ki elindult, az haladjon.

Milyen jó is lenne, ha teljesülnének ezek a vágyak.

Hogy boldog lehess, 3 kincset keress: 

Higgy, remélj, szeress. 

Hozzon az új év örömből végtelent, 

Szeretetből önzetlent, sikereket mit csak lehet!

Rajtam áll az enyém, nekem kell elsősorban megvalósítani. S ha kell elfogadni a segítséget, mert olyan is van, ami egyedül nem megy. Le kell vetkőznöm a szégyenlősséget, és tenni, tenni érte.

"Nem elég jóra vágyni:

a jót akarni kell! 

És nem elég akarni:

de tenni, tenni kell!"

Váci Mihály: Még nem elég! - részlet

Muszáj, mert különben nem lesz jó végem 

Az idézeteknek még nincs vége, Szilveszterről és az új év köszöntéséről hoztam párat. Némelyik küldhető sms-ben is.

Kéményseprő nem vagyok,

Malacom se nincsen,

Ez a kedves gondolat

Csupán minden kincsem,

Melyet most küldök Neked

Tiszta szívből bőven,

Te legyél a legboldogabb

Az Új Esztendőben!!

A jutalom, amiért túléltük az ünnepeket, az újév, és már el is jutottunk az újévi fogadalmak csodás hagyományához. Hagyd hátra a múltad, és kezdd elölről! Nehéz ellenállni a kísértésnek újrakezdéskor, hogy a múlt év problémáit a szőnyeg alá söpörjük. Ki dönti el, hogy mikor ér véget a régi, és kezdődik az új? Nem jelzik a naptárban, nem szülinap, nem egy új év. Ez egy esemény. Kicsi vagy nagy? Valami, ami megváltoztat minket. Jó esetben reményt ad, vagy egy új életmódot és világnézetet. Elengedjük a régi szokásainkat, és emlékeinket. A lényeg az, hogy sose adjuk fel a reményt, hogy lesz egy újabb kezdet.

Grace klinika c. filmsorozatból

B orongós napok tűnjetek tova,

O kkal szomorú ne legyél soha!

L épteid kísérje töretlen szerencse,

D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre!

O szoljanak el az óévnek sötét árnyai,

...G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai!

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő,

J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő!

É vek ha múltok, ha elszálltok napok,

V idámságot, örömet számolatlan adjatok!

E lfusson most az óévnek malaca,

T öbbé ne legyen senkinek panasza!

K erüljön betegség, bánat messzire,

Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe!

V ágyaid sorra valóra váljanak,

Á lnok szavak többé ne bántsanak!

N övekedjen az igaz barátok tábora,

O kosan élj, ne legyél ostoba!

K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!

Hiszek benne, hogy úgy fogom szemlélni ezt az új évet, mintha a következő 365 nap most peregne le először a szemem előtt - meglepetéssel és csodával fogom nézni a körülöttem lévőket, örömmel fedezve fel, hogy mellettem vannak, s megosztozunk a szeretet nevű valamin, amiről ugyan sokat beszélünk, de kevésbé értjük.

Paulo Coelho

Új esztendő beköszön. 

Régi könyvben új lap

új topán a küszöbön

ég küszöbén új nap. 

Ej haj dús az év

minden jót ígér, 

minden napja cél és

minden éje kéj.

Babits Mihály

Álljunk meg, és emlékezzünk a mögöttünk álló évre! Emlékezzünk a sikereinkre és a kudarcainkra, a megszegett és betartott ígéreteinkre. Arra, amikor a legjobb kalandokban volt részünk, és amikor bezárkóztunk, hogy elkerüljük a csalódásokat. Valójában erről szól a Szilveszter.

Kapunk még egy esélyt, hogy megbocsássunk, hogy jobbak legyünk, többet adjunk, többet szeressünk, éljünk.

Ne töprengjünk azon, mi lett volna ha, örüljünk annak, ami jönni fog.

Fogadjuk meg, hogy jobban odafigyelünk egymásra, jót adjunk, és nem csak ma éjjel, hanem egész évben.

Szilveszter éjjel c. filmből

Kapunk még egy esélyt, hogy megbocsássunk, hogy jobbak legyünk, többet adjunk, többet szeressünk, éljünk. Ne töprengjünk azon, mi lett volna ha, örüljünk annak, ami jönni fog. Fogadjuk meg, hogy jobban odafigyelünk egymásra, jót adjunk, és

nem csak ma éjjel, hanem egész évben.

Emlékezés

Elhunyt szeretteimre emlékezve

Ma 38 éve, - kimondani is sok -, hogy meghalt apukám, az édes mostoha. Rá és a többi szerettemre, köztük a legdrágább Édesre gondolok, igyekezve megőrizni a legjobb képet róluk.

Édesanyám temetésén hangzott el:

arra gondolj, hogy mennyi jót tett, milyen vidám és humoros volt. S valóban, csak erre szabad gondolni, mert különben megszakad a szív. Így sem könnyű, de a pozitívumokra sokkal jobb érzés emlékezni.

Jancsi emlékére

A közelmúltban - 2012. október 27-én - hunyt el, egy szívemnek kedves ember, Körmendi Jancsi aki humorával vidámmá varázsolta környezete életét. Jó, hogy rá is úgy tudok emlékezni, ahogy megcsillan mosolygó szeme, miközben kifogyhatatlanul ontja a vicceket.

Sajnos sokan mentek el a barátok és ismerősök közül. Rájuk is szeretettel gondolok és a mosolygós arcukat látom.

Keserédes a mosolyom, de ők sem szeretnék másképp, hogy emlékezzek. Sírni azért szabad és kell is, mert általa megkönnyebbül a lélek.

S végül az elmaradhatatlan idézetek, melyek elmondják az elmondhatatlant.

"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog. Valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel a nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj." 

Scott Henry

"Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Ők az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban." 

Rowling K. J.

" Ne sírj,azért mert szeretsz!

A halál nem jelent semmit,

csupán átmenet a másik oldalra.

Az maradtam,aki,vagyok,és te is önmagad vagy.

Akik egymáséi voltunk, azok vagyunk mindörökre.

Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig szoktál, ne keress új szavakat

Ne fordulj felém ünnepélyes arccal,

folytasd kacagásod, nevessünk együtt, mint mindig tettük!

Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts!

Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is hallható volt,

ne árnyékolja be távolságtartó pátosz!

Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más,

A fonalat nem vágta el semmi,

miért lennék a gondolataidon kívül....

Csak mert a szemed most nem lát engem, 

nem vagyok messze, ne gondold.

Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden.

Meg fogod találni a lelkemet és benne egész letisztult,

szép, gyöngéd szeretetemet.

Kérlek, légy szíves...ha lehet,töröld le könnyeidet,

és ne sírj azért, mert annyira szeretsz...."

Márai Sándor

Ne sírj...

"Ami bennem lélek, veletek megy; ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik; s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani." 

Jókai Mór

"Az emlékezés az, ami elválaszt bennünket embernek. Mi vagyunk az egyetlen faj, aki foglalkozik a múlttal. Az emlékeink hangot adnak nekünk. Tanúskodnak a múltról, hogy mások tanulhassanak belőle, hogy ünnepelhessék sikereinket, és figyelmeztetve legyenek a hibáinktól. Sokféleképpen értelmezhetjük törékeny létezésünket, sokféleképpen adhatunk neki jelentést, de az emlékeink adják meg a célját, és adnak hozzá összefüggést. Itt találhatjuk az elképzelések, félelmek, szerelmek, megbánások egyéni tárházát." 

Hősök c. film

"Amikor meghal valaki, akit nagyon szerettünk, azt érezzük: számunkra megállt az élet. Az ismerősök egy percre elhallgatnak, emlékeznek az elhunytra. Néhány napig talán gondolnak az itt maradott, gyászban lévő hozzátartozóra is. Napok vagy hetek múlásával a világ elvárja, hogy úgy éljük az életünket, mintha minden rendben volna. Pedig mi tudjuk, hogy semmi sincs rendben. Hogy a mi kicsiny világunk összeomlott, és már soha semmi sem lesz olyan, mint eddig volt."

"A gyász, csakúgy mint a halál egyetemes. Tetőtől talpig bejárja az embert. Hiányzik. Az ölelése, az érintése, a hangja, a keze. A szeretete nem. Velem van és bennem. Milyen jó emlékezni! Pedig fáj, nem is akárhogyan, nagyon-nagyon."

forrás: gondola.hu, sulinet.hu