Ünnep

Szeretettel kívánok boldog s meghitt Karácsonyt.

Éváknak és Ádámoknak szeretettel

Gondolatok Paulo Coelho-tól

Kislányomtól kaptam születésnapomra és Anyáknapjára, a Mint az áradó folyó című könyvét. A határidő naplóm is Coelho idézetekkel van teli és elég sokszor találó az oldalon olvasható írás.

A fiú nézte, ahogy a nagymamája levelet ír. Egyszer csak megkérdezte:

– Egy olyan történetet írsz, ami megtörtént velünk? Netán ez a történet rólam szól?

A nagymama abbahagyta az írást és elmosolyodott. Így felelt az unokájának:

– Valóban rólad írok. De a szavaknál is fontosabb a ceruza, amit használok. Szeretném, ha a tiéd lenne, amikor nagy leszel.

A fiú kíváncsian ránézett a ceruzára, de nem látott rajta semmi különöset.

– De hát ugyanolyan, mint a többi, amit eddig láttam!

– Minden attól függ, hogyan nézed a dolgokat. Van öt olyan erénye, amit ha sikerül megőrizned magadban, mindig békében leszel a világgal. Az első erény: nagy dolgokat vihetsz véghez, de soha ne feledd, hogy van egy Kéz, amely vezeti a lépteidet. Ezt a kezet mi Istennek hívjuk, és mindig az Ő akarata felé fog téged vezetni. A második erény: néha egy kicsit abba kell hagynom az írást, hogy kihegyezzem a ceruzát. A ceruzának ez szenvedést okoz, de a végén hegyesebb lesz. Van olyan fájdalom, amit el kell tudnod viselni, mert jobb ember leszel tőle. A harmadik erény: a ceruza mindig hagyja, hogy kiradírozzuk azt, amit elrontott. Megérti, hogy ha kijavítunk valamit, amit rosszul csináltunk, az nem szükségszerűen rossz – épp ellenkezőleg: fontos, mert az igazság útján tart minket. Negyedik erény: a ceruzában nem a fája vagy a külső formája a lényeg, hanem a grafit, ami benne van. Ezért mindig törődj azzal, ami a bensődben történik.

Végül a ceruza ötödik erénye: mindig nyomot hagy maga után. Tudd meg, hogy az életben te is ugyanígy nyomot hagysz a tetteid után, és ennek tudatában cselekedj.

Kell, hogy legyen egy cél a fejedben: följutni a csúcsra. De ahogy haladsz fölfelé, egyre több dolgot láthatsz, és semmibe nem kerül néha megállni és élvezni a kilátást. Minden meghódított méterrel egyre messzebb látsz, és ezt ki kell használnod, hogy olyan dolgokat fedezhess föl, amiket addig nem vettél észre.

A szeretet hidat képez olyan pontok között is, melyek között lehetetlennek tűnik a kapcsolat.

Az igazi mester nem az, aki az ideális útra tanít, hanem több utat is megmutat a tanítványának, míg az végül rátalál arra az egyre, amelyik elvezeti a saját sorsához. És attól a pillanattól kezdve nem segíthet neki, hiszen a kihívásai egyéniek.

Sorolhatnám tovább, akár az egés könyvet. Javaslom, hogy olvasd el, boiztos lesz számodra is olyan, ami jelentőséggel bír.Most már lehet e-book formában is kapni, én egyelőre maradi vagyok. Szeretetm a könyvet a kezemben tartani és lapozgatni. Ilyen jellegű könyvet nem regényként olvasok, hanem vissza vagy előre lapozok, attól függően mit olvastam.

Jó szórakozást!

4. évfordulóra

Pistukám 

Figyeljetek emberek 

ma 4 éve született, 

az én drága Pistukám, 

kicsi fiú unokám. 

Csipet találkozó volt akkor, 

amikor szólt a telefon, 

s jött a hír, hogy 

emberesedett a család. 

Az egész csapat örült, 

mindenki felderült, 

mert a Mekiben, 

kiabálva örültem, 

így közöltem, hogy újra 

nagymama lettem. 

S ez a "szerelem" már 4 éve tart. 

Annyi szépséget adott, 

hogy mellette eltörpülnek 

azok a percek, amikor épp duzzog. 

Simítja lelkemet, 

amikor hozzám jön, 

s mondja: szeretlek nagymami. 

Vagy amikor búcsúzkodunk, 

mert indulni kell haza, 

többször is kiszalad, 

hogy nem adtam puszit mama, 

s még ez sem elég, mert ráadásként, 

jön egy nagy ölelés. 

Félig versbe szedve a gondolataimat, 

köszöntöm e kis embert. 

Most elsősorban az a lényeg. 

Hogy a gyermekkorod, 

boldogan éld meg. 

Játssz önfeledten, 

kacagj vagy nevess. 

Anyával, apával 

Szandival együtt, 

kerek e kis család. 

Akik - bizton tudom - 

mindig vigyáznak rád. 

Szeretlek aranyom, 

drága kisemberke 

köszönöm, hogy 

boldogságot 

hozol életembe. 

Itt a vége, 

de ne fuss el véle. 

hozd ide nekem, 

én majd feltekerem, 

s csomót kötök rá, 

jó nagyot. 

S ha elég volt, 

majd együtt leülünk, 

s jó nagyot nevetünk. 

Csiszi

2013. december 12. hajnalban

Tegnap és ma

Ez a történet igaz történet, velem esett meg.

Tegnap délután, lányomtól hazajövet sikeresen elértem a 17:09-kor Zuglóból induló vonatot. Együtt utaztam egy kedves, jó humorú hölggyel, akit segítő kutya vezetett. A vonatra felszállva találtunk is ülőhelyet, s utána beszédbe elegyedtünk. Gyerekekről és kutyákról beszélgettünk. Itt is köszönöm neki azt a sok tanácsot, amit a kutya neveléséről osztott meg velem. Mint kiderült az ő kutyáját is Szuzinak hívják.

Hamarosan Monor következett, ahol mi is leszálltunk. Még egy darabig elkísértem őt, aztán irányt vettem haza.

Pár lépés után döbbenten megálltam, valami hiányzik! A hátizsákom. Te jó ég fenn maradt a vonaton

Ahogy tudtam szaladtam visszafelé. Na nem megállítani a vonatot...hanem beszélni olyan emberrel aki segíteni tud. Sajnos ilyenkor bepánikolok kicsit, az idegességtől remegőssé válik a hangom és a sírás kerülget. S persze a gondolkodás is lelassul.

Szerencsére tudtam beszélni a férjemmel, akinek a hangja is megnyugtató és jó hatással van rám.

Az Állomás főnökség ajtaján kopogtam, s hamarosan egy kedves fiatalember nyitott ajtót. Elmondtam a problémám, és szinte azonnal - rövid időt várakoztam - érkezett a felvilágosítás is. A szerelvény már elhagyta Ceglédbercel-Cserőt, de beszélnek a jegykezelővel és kb 10 perc múlva tud mondani bármit.

Megköszöntem és vártam, addig is bementem melegedni a váróba. Bár letelt a 10 perc, gondoltam várok még. Pár pillanat múlva nyílt a váróterem ajtaja és a fiatalember közölte az örömhírt, hogy meg van a táska és Cegléden a Vezénylőknél átvehetem.

Szerencsémre éppen érkezett a Szolnokra menő vonat, így csak 5-10 percet kellett várnom és indulhattam Ceglédre, ahol rendben megkaptam a táskámat. Visszafelé is szerencsém volt, mert elértem a zónázó vonatot.

Összességében 2 óra alatt jó irányt vett az egész. S ez köszönhető azoknak a vasutasoknak, akik közreműködtek abban, hogy meg legyen a táskám.

KÖSZÖNÖM

a monori forgalom irányítónak

a Ceglédbercel-Cserő állomás irányítóinak

a jegyvizsgálónak

és a ceglédi vezénylőknek.

Igyekeztem haza Szuzihoz, a kis kutyánkhoz. Gondoltam, megint lesz egy kis "harc" közöttünk, a bejutás miatt. Már amikor közelítettem a ház felé, furcsán nagy volt a csönd. Miután felkapcsoltam a villanyt, akkor sem szaladt felém. S amikor ott zörögtem a kulccsal, akkor is néma csönd. Betettem a holmimat a házba, fogtam egy elemlámpát és körbe kutattam a kertet. Szuzi sehol. Felhívtam Mackómat, de ekkor már zokogtam, hogy nincs itthon Szuzi. Kimentem a vasútállomás felé, közben kiabáltam a nevét, de csak mások kutyái vakkantottak. Elmentem ellenkező irányba és sehol Szuzi. Nagyon el voltam keseredve. S ekkor a ködből előbukkant a szomszéd fiatalasszony és mondta, hogy náluk van a kutya. Ha este fél 8 és 8 óra között hallottatok dörrenést, akkor az én voltam. Mázsányi kő zuhant le rólam. Lassacskán abba maradt a sírás is. Rögtön telefonáltam emberemnek is. Már a közelben járt.

Hogy hol mászott ki az utcára csak sejtésünk van. Megelőzni a többi szökdösést, tegnap este elkezdtük készíteni az ajtókat. A terasz két végénél lesz.
Ma reggel folytattuk a munkálatokat. Fény derült, hogyan ment ki az utcára. Ahogy sejtettük, átugrott vagy átkapaszkodott a szomszédos kertbe és onnan - egy lyukat talált a kerítésen - ki az utcára. Szerencse, hogy odafigyeltek rá többen is. Így nem ütötte el semmi.

KÖSZÖNÖM

Jocónak, hogy nem engedte odakinn kóricálni és bevitte,  
Mártinak, hogy beengedte a házába,
Veronikának hogy, vigyázott rá és épségben visszahozta

Jutkának és Győzőnek a segíteni akarást

Amikor eljöttünk és tudatosult benne, hogy bezártuk akkor olyan keserves panaszkodásba kezdett, hogy legszívesebben visszafordultam volna. De nem lehetett. Viszont nagyon remélem, hogy amikor hazatérek, hangos ugatása köszönt.
Ennyi a történet, mely végül jól végződött. Jól esett kiírni magamból. Köszönöm, ha időt szántok rám és olvassátok.

Amit még fontosnak tartok megjegyezni:

A kellemetlenségek ellenére, nem azt mondom, hogy ez a nap nagyon peches volt, kár volt felkelni....hanem

MILYEN JÓ, HOGY MINDEN SZERENCSÉSEN VÉGZŐDÖTT

ehhez adalék, hogy úgy gondoltam és ebben férjem is erősített, hogy meg lesz a táska és Szuzi is előkerül.
Egy tapasztalat, hogy működik a vonzás törvénye, csak gyakorolnom kell és tudnom kell használni.

További szép napot, mosolygósat.

December 1.

Kedvesek!

A mai nap számomra különleges ünnep.

A mai napon töltötte be első szülött unokám a 8. életévét

Azon a napon, amikor az első adventi gyertyát is meggyújtjuk.

Péntek óta voltak velünk az unokák, fárasztó de lélekben feltöltődős.

Már nagyon kiváncsian várták, az új családtaggal való megismerkedést. Aki egy golden retrivel kiskutya, Suzy.Október 2-án született és november 23-a óta van velünk.

Az adventi koszorunk az idén nem lett hagyományos. Elsősorban a gyertyák miatt. Viszont felért mindennel, hogy együtt készítettük Tündérmanómmal. Az eredmény alább látható.

kis türelmet kérek

Szombaton megérkeztek a szülők is, s ma együtt ünnepeltük meg Szandi szülinapját. Nagyon elfáradtam, de nem adnám semmi pénzért, hogy ölelhettem őket és tengernyi szeretetet kaptam tőlük.

Hurrá hétvége!

A hétvégét unokáimmal és gyermekemmel töltöm, szűkebb családi körben.

Ennek fényében hoztam az alábbi idézeteket.

Holnap, amikor fölkel a nap, mondjuk el magunkban: úgy tekintek erre a napra, mintha életem első napja lenne. A családom tagjait csodálkozással szemlélem - és örömmel, mert felfedezem, hogy mellettem vannak, s némán osztoznak velem a szeretetben, amiről annyi szó esik, de oly kevesen értik.

Paulo Coelho

Rám mosolygott, és szemében nem csak örömöt láttam. Neki helye van az életemben. Valakihez tartozik. Nem csak a boldogságot keressük. Tartozni is akarunk valahova. Mi, a szerencsés kevesek megtaláljuk gyerekkorunkban, családunk körében. De legtöbben közülünk felnőtt létünk legnagyobb részét azzal töltjük, hogy keressük azt a helyet, személyt vagy szervezetet, amelyben, amelynél úgy érezzük, fontosak vagyunk, számítunk valamit, és hogy nélkülünk valami visszafordíthatatlan történik, megakadályozhatatlan. Mindannyian érezni akarjuk, hogy minket nem lehet helyettesíteni.

Laurell Kaye Hamilton

Becsüld meg a barátokat, mintha választott családod tagjai lennének. Becsüld meg a családodat, amiképp a legkedvesebb barátaiddal tennéd.

Stephanie Dowrick

Rájöttem, hogy a családunk egy festővászon, amelyre a legszebb reményeinket festjük - tökéletlenül és hanyagul, hiszen mind amatőrök vagyunk az életben. De ha nem összpontosítunk túlzottam a hibáinkra, csodálatos kép tárul a szemünk elé. És megtanuljuk, hogy nem a kép szépsége érdemli ki a hálánkat - hanem az, hogy egyáltalán festhetünk.

Richard Paul Evans

A család olyan szó, amelynek a jelentésében benne van a biztonság, a sziklaszilárd alap, az a hely, ahová hazamehetünk, amelyben felnőhetünk..., amelyből kirepülhetünk, de mégis emlékszünk rá és belekapaszkodhatunk..., mert amit ott hallottunk, örökre megmarad a fülünkben és a szívünkben..., az emlékek színes szoborként egy életre belénk vésődnek, apró, csillogó színű szilánkokból, amelyek némelyike ugyan haloványabb, sőt néha egészen elhalványul, olyannyira, hogy már-már elfelejtjük..., ám teljesen sohasem merülnek feledésbe. Ez az a hely, ahol elkezdődik az életünk, és ott szeretnénk, ha véget érne.

Danielle Steel

S végül, de nem utolsó sorban egyik kedvenc idézetem:

Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.

Kun Erzsébet

Körlevél vagy jó tanács?

Szívemnek kedves embertől kaptam az alábbi levelet. S mivel pár napja szó volt a fórumon a körlevelekről, arra gondoltam, hogy itt osztom meg veletek, melyben vannak magvas gondolatok is, szerintem érdemes elolvasni s nem kell a kukában landolnia.

A buddhistáknak van egy jó kis gyakorlatuk: hétvégenként egy füzetbe felírják, hogy a héten mi hozta ki őket a sodrukból. Mitől féltek, miért haragudtak, min háborodtak fel - csak röviden, emlékeztető szavakban.

Egy hónap múltán aztán végignézik a listát, és figyelik magukat, mi az, ami még mindig bántja, felháborítja őket, és mi az, aminek már nincs jelentősége számukra. Azokat kihúzzák. Ilyenkor néha döbbenten látja az ember, hogy milyen marhaságokon izgatta fel magát.

Olyasmiken, amiknek napok, hetek elmúltával már semmi jelentőségük sincs.

Ilyenformán idővel kirajzolódnak az érzelmileg valóban fontos dolgok.

Popper Péter: Lélekrágcsálók

1. Dobd ki a haszontalan számokat!

Úgymint kor, súly, vérnyomás stb.

Hadd aggódjanak a doktorok ezek miatt.

Emiatt fizeted "őket".

2. Csak vidám barátokat tarts!

A rosszkedvűek lehúznak.

3. Tanulj folyamatosan!

Tanulj többet a számítógépről, autókról, kertészkedésről, és mindenről!

Soha ne hagyd az agyadat pihenni!

"A pihenő agy az ördög műhelye".

Az ördög neve "Alzheimer".

4. Élvezd az egyszerű dolgokat!

5. Nevess gyakran, hangosan és hosszan!

Nevess, amíg ki nem fulladsz!

6. Néhány könny esik néha.

Tűrj, gyászolj, és menj tovább!

Az egyetlen személy, aki egész életünkben velünk van az magunk.

ÉLJ, amíg élsz!

7. Vedd magad körül olyan dolgokkal, amiket szeretsz!

Legyen az család, háziállat, emléktárgy, zene, növények, hobbi, akármi.

A te otthonod a te menedéked.

8. Menj sétálni az utcára, vagy a szomszéd megyébe, vagy idegen országba!

9. Mondd az embereknek minden lehetőséget kihasználva, hogy szereted őket!

10. ÉS MINDIG EMLÉKEZZ:

Az életet nem a lélegzetvételek számával mérjük, hanem azokkal a pillanatokkal, amikor elakad a lélegzeted.

És, ha ezt nem küldöd el legalább 8 embernek, ki törődik vele?

De azért oszd meg valakivel!

Katalin

Nagy Edina Holdsugár

Katalin napra

Boldog névnapot

Katica-kedvesség nevednek zengése

Alkonyok lebbennek ünneplésére

Tengernyi köszöntő, ajándék éled

Aranyba foglalt napsütés ébred

Legyezgetik lelked hűsítő szavak

Igazságot ontó szelíd kis-patak

Nagyon sok szeretettel kívánom neked

Neved napján is csillogjon szemed

Andalgó Hold kísérjen az égen

Pergő dobszó fogadjon a réten

Ragyogjon ezernyi csillag feletted

Aranyosan köszöntsön minden szeretted.

forrás

Suzy

Az új családtag, Suzy

/7 hetes/

Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik.

Anatol France

Bebábozódás...

Igen, valahogy úgy érzem magam, mint aki egy tokban van és nem sikerül kitörni belőle.

Lehet, hogy még nincs itt az ideje, előbb tökéletesen ki kell fejlődni, hogy aztán szabadon, - főleg a magam okozta károkon átlépve - szárnyalhasson a lélek.

Néha túl sokat gondolkodom, néha meg keveset. Ebből kéne egy jó és stabil ötvözetet létrehozni.

Amihez nagy akaraterőre is szükség van. S most nem lehet, sőt nem szabad elfogadni a segítséget, mert sérüléssel jár. S akkor mi lesz a bábból kibúvó lélekkel? Egy megnyomorított csúfság marad, aki jobb ha eltűnik örökre.

Ilyen és efféle gondolatok jönnek-mennek. Nagyon kellene, hogy menjenek, jó messzire. Ja és vissza se térjenek.

"Van az a pillanat, amikor már nincs kedved magyarázkodni, hogy mit miért érzel úgy, ahogy - olyankor már nem érdekel, hogy bárkivel bármit is megértess. Nem szomjazol a megoldásukra, megvagy nélküle is - de ne menekülj, akármennyire is egyszerűnek tűnne, ne zárkózz be, találj valakit, aki ugyanazon megy át, amin te. Nála lesz a kulcs. Megnyugtat és felemel a zavarból, amiből egyedül képtelen lennél felállni, mert magad sem tudtad, hogy miben vagy. Addig, amíg van, aki érti és érzi azt, amit te, könnyedén léphetsz még egyet. Nyugodtan, boldogan, mert nem vagy egyedül - más is érzi a pofonokat, azt a frusztrációt, azokat a nehézségeket, amikből neked is bőven jutottak."

Oravecz Nóra

Valamikor beszélgettünk, talán épp a férjemmel, hogy egyikünk sem akar megkeseredett ember lenni. Igen vele. Ezért is űzöm kifelé magamból, próbálok nem bebábozódni - mégha az eredménye kecsegtető is - mert az senkinek sem jó a családban. Legfőképp nekem nem. Meg kéne bocsájtanom a régmúlt hibáit és nem kéne azon gondolkodni, hogy mi lett volna ha.... Volt, elmúlt, megtörtént.

"Mindenki elrejti, hogy ki is valójában. Legalábbis néha. Néha úgy elrejtőzöl, hogy valakinek emlékeztetni kell, hogy valahol mélyen, még ott vagy... és van, amikor teljesen el akarod felejteni, ki is vagy."

idézet a Dexter című filmből

"Bármikor új életet lehet kezdeni. Bármikor eldöntheted, hogy a legtöbbet hozod ki magadból. Csak el kell kezdeni, neki kell látni, és tudnod kell, hogy mi a cél. (...) Kiiktatni fájdalmakat, görcsöket, hitetlenséget, bizalmatlanságot csak úgy lehet, ha mersz szeretni, ha mersz nyitott lenni, a pillanatban maradni, és kihozni abból a legtöbbet."

Oravecz Nóra

Igen, ezt kéne tennem. Már az előző mondatom sem jó, így soha az életben nem leszek nyerő. Pedig hallgattam előadásokat, olvastam könyveket, s mégsem tettem a magamévá, a felém áramló üzenetet.

Igen ezt kell tennem, ezt akarom tenni. Mennyivel másképp hallatszik ez a gondolat.

Úgy gondolom, hogy arra kell inkább figyelnem és összpontosítanom - ha már bebázódtam - hogyan és miként jöhetek ki belőle, egészséges lélekkel. Arra kell figyelnem, hogy megerősödjek és türelemmel kivárjam az időt,és csak akkor bújjak elő. S miután ezt megtettem, bátran és megbízva fogadjam el a segítséget adó kezet.

Ekkor már tehetem. Ha szükségem van rá, meg is kell tennem e lépést. Nemcsak a családomért, magamért is.

"Nem kellenek nagy dolgok, az apróságokban rejlik a varázslat. A varázslat az, ami többé tesz, amit elő tudsz magadból csalogatni. A varázslat az, ami mindannyiunkban ott van, és csak arra vár, hogy előjöhessen. A csodák, a megvalósult álmok, na meg a hit... mind ott rejtőzik mélyen, csak arra várva, hogy végre észrevedd, hogy a te életed is lehet más. Másabb, boldogabb, sokkal jobb annál, mint amire vágysz. Csak tudod, a varázslat van akiben egy életre elalszik a hittel, a reménnyel együtt, mert másokra hallgat. Elhiszi azt, hogy nincsenek csillagok, meg színes buborékok, közben meg bárhol vehetsz buborékfújót, és varázsolhatsz színeket az életedbe. Hiszen minden rajtad múlik."

Oravecz Nóra

Jolcsinak

Köszöntő egy kedves ismerősnek

Nevednek napjára kívánom én néked, 

Madarak éneke szálljon körbe téged. 

Dajkálja szívedet boldogság, szeretet, 

Angyalok áldása szállja meg lelkedet. 

Legyen ma vidám, derűsen szép napod, 

Szeretetben bőséges, boldog névnapod. 

Aprócska versemet fogadd, mint ajándék. 

Nincs benne rossz, csak csupa jó szándék.

Vass Bertalan

Forrás

Hallgasd és nézd

HAVASI: Voices of Change (feat. Harlem Gospel Choir and Gigi Radics with...

Erzsébet napra

Szuhanics Albert

Erzsébet nap

Az ősz s a tél kapujában 

sorban nevek állanak. 

Erzsébet fénylő közöttük, 

ragyog, mint az őszi nap. 

Előtte fák titkos fényben, 

rőt levéllel, csillogón, 

Mögötte a fehér hó hull, 

átlépvén bús őszutón. 

Óh, Erzsébet, milyen szép vagy, 

mégis szeszélyes valál. 

Néha reggel még ősz az úr, 

de már tél van délután. 

Királynője magyaroknak, 

örök emlék ez nekünk. 

Ámde neved nem enyészik, 

egyik nagy-nagy ünnepünk. 

Böbe, Zsóka, Elizabeth, 

Liza, Zsike, Bözsike. 

Anyánk, húgunk, nejünk neve, 

míg nővérünk Erzsike. 

Tüzes tekintetű Erzsók, 

te hoztál fehér havat. 

Mégis forró a te lényed, 

s e hó még oly olvatag. 

Eliz tudja, Böbe még nem, 

hogy milyen a szerelem. 

Kívánom, hogy névnapotok 

számos, s nagyon szép legyen! 

Erzsike, én megköszöntlek, 

Böske néni figyelj rám! 

Kívánok sok boldogságot, 

ezen a szép délután!

Debrecen, 2008. november 19.

forrás: http://www.poet.hu/vers/15028

Felhővers

fényes mély égbolt 

olyan kék 

mint rég volt 

s apró felhőfodor 

mint foszló kalács 

bennem képeket 

idéző látomás 

hová lesz az Idő 

e hatalmas ég alatt? 

az elolvadó foszlány 

egyetlen perc alatt 

nyomtalan múlik el 

engem mégis érdekel 

hová tűnt 

a gyermekkori égbolt? 

hová tűnt el minden 

ami rég volt? 

s lesz-e majd minden 

úgy mint hajdanán? 

Lát-e még felhőt eget 

az unokám? 

Lesz-e még 

"szőlő és lágy kenyér"? 

s nem hal ki 

a szerető szenvedély? 

arcodat simító 

hűs tenyér 

minden mozdulata 

szívedig elér 

hogy örökké éljen 

minden pillanat 

mint céltalan felhők 

a magas ég alatt 

bár szelek szárnyán 

szétbomlanak 

emlékük örökké 

megmarad 

Horváth Zsolt 

http://hzs3921.blogspot.hu/2011/08/felhovers.html

Boldogságról...

... az internetről ollózva

Beszélgettem a lányommal, s egyszer csak azt kérdezte: 

- Mondd anya, mi a boldogság? Emlékszem, régen azt mondtad, a boldogság az csak néhány pont az életünkben - majd szemrehányóan rám nézett, és majdnem sírva kérdezte: - És ezért a néhány pontért érdemes kibírni?

Nos, helyesbítek. Nemcsak azért a néhány pontért érdemes kibírni, hanem az ahhoz vezető útért is...

Sokszor, ha visszanézel, nemcsak azok a pillanatok jutnak eszedbe, amikor boldog voltál, hanem azok is, amikor épp küzdöttél valamiért, amit ha sikerült elérned egy kicsit boldognak érezhetted magad. 

Persze könnyű prófétának lenni a hegy tetején, és azt mondani:

"Nézd, mily gyönyörű az élet, innen fentről!"

Csakhogy az élet a völgyben zajlik, s onnan legfeljebb csak a hegycsúcsok látszanak, amiknek nekivághatsz, hogy néhány pillanatig visszanézz, és érezd, hogy valóban: az élet csodaszép. Na, valami ilyesmi a boldogság. Hegymászás. Küzdeni kell, hogy feljuss, hogy lásd, hogy érezd, de aztán le is kell onnan mászni, és néha a lefelé vezető út még nehezebb, mint ami a csúcsra vitt.

A boldogság nem lehet cél. A boldogság az jutalom. Jutalom azért, amiért nekivágsz valaminek, amiért megküzdesz, amiért nem adod fel. Küzdelem nélkül nincs igazi boldogság.

Vagy ahogy Ádám mondja Az ember tragédiájában:

LUCIFER

S e sok próbára mégis azt hiszed,

Hogy új küzdésed nem lesz hasztalan?

S célt érsz? Valóban e megtörhetetlen

Gyermekkedély csak emberé lehet. -

ÁDÁM

Korántse vonz ily dőre képzelet,

A célt, tudom, még százszor el nem érem.

Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is?

A cél, megszűnte a dicső csatának,

A cél halál, az élet küzdelem,

S az ember célja e küzdés maga.

(Madách)

Ha elég bátor vagy, és mersz küzdeni, és nem rettent el, hogy a boldogság fáj is, főleg ha elmúlik, akkor sokkal gazdagabb lesz az életed.

Élményekkel, érzésekkel gazdagodhatsz. És ne sajnáld, hogy nem lehetsz örökké boldog. Képzeld csak el! Ha örökké boldog lennél azt is épp úgy megszoknád, mint minden jót, ami részedül jutott.

A boldogságnak éppen az adja meg az értékét, hogy múlandó. Ezért igyekezz észrevenni, ha rád talál, és megőrizni, amíg csak lehet.

forrás: http://www.ahogyerzed.hu/?article=426

Rendezgettem a gyűjteményem, s közben találtam ezekre a szép gondolatokra, melyet veletek is megosztok.

S végül, de nem utolsósorban e szép zenével zárom soraim.

Bruminak soxeretettel

Drága Barátnőm!

Megint eltelt egy év. S most úgy, hogy nem is találkoztunk. Hébe-hóba egy-egy telefonhívás. S mindez az én hibámból.

Még szerencse, hogy nem orrolsz érte. S ha mégis, akkor sem érezteted velem. Amit nagyon köszönök.

Szeretettel kívánok,  - Karcsim nevében is - még hosszú éveken át egészséget, boldogságot, vidámságot. S nemcsak ezen a jeles napon.

S hoztam neked szeretettel egy pár gondolatot is.

Szeretettel ölellek és mosolypuszijaimat is küldöm.

Panasz Muki

 

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat. [...] Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért."

Antoine De Saint-Exupéry

Egyetek, igyatok együtt, beszélgessetek, nevessetek együtt, faljátok az életet együtt, de csak akkor lesztek igazán barátok, amikor először együtt sírtok.

Bobby Ray Inman

Amíg létezik posta, és nem szakad meg a telefonos összeköttetés, amíg van mondandónk, illetve örömünk és bánatunk, amit megoszthatunk egymással, barátok leszünk. Mindig.

Garretty Marion C.

Itt van az ősz

PETŐFI SÁNDOR

Itt van az ősz, itt van újra,

S szép, mint mindig, énnekem.

Tudja isten, hogy mi okból

Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,

Innen nézek szerteszét,

S hallgatom a fák lehulló

Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre

A szelíd nap sugara,

Mint elalvó gyermekére

Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld

Csak elalszik, nem hal meg;

Szemébõl is látszik, hogy csak

Álmos õ, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,

Csendesen levetkezett;

Majd felöltözik, ha virrad

Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,

Csak aludjál reggelig,

S álmodj olyakat, amikben

Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan

Lantomat megpendítem,

Altató dalod gyanánt zeng

Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,

Űlj itt addig szótlanul,

Míg dalom, mint tó fölött a

Suttogó szél, elvonul.

Ha megcsókolsz, ajkaimra

Ajkadat szép lassan tedd,

Föl ne keltsük álmából a

Szendergõ természetet.

(Erdõd, 1848. november 17–30.)

2013. szeptember 30.

Sziasztok!

Ma orvoshoz kell mennem. Drukkolok, hogy ne kelljen sokat várakozni. Azért felkészülök, viszek könyvet és újságot, no meg vizet.
Már egy ideje elmehettem volna, csak tologattam. Na nem csak én vagyok a ludas. Más betegség is gátolt abban, hogy menjek.
Nem is sopánkodok tovább, kerestem pár idézetet a betegségről, melyben akad humoros is.

Néha csak azért érezzük magunkat jobban, mert erre számítunk.

Rose Sapiro

Félbehagyom, bár még alig írtam valamit. Készülődnöm kell. Amikor hazaértem folytatom.

Szeptember

Még a hónap végén sikerül, amit már az elején elterveztem. Remélem, hogy a szép versek és idézetek, kárpótolnak mindenkit. Szeretettel nyújtom át.

versek, idézetek, a hónapról

Juhász Gyula

ŐSZ 

Opálos színei bágyadt ködében

Leszáll reám a kora alkonyat,

Kései tűzrózsák nyílnak a réten

S az égen a mély csöndesség fogad.

Nagy topolyafák gallya hullong gyéren

És sötétben hallgat a tó

S a kolomp úgy méláz a lomha légben,

Mint altató.

Hűs szele húz át az ősznek a réten,

Fázik a lelkem, érzi a deret,

Keresnék valamit a messzeségben,

Kihunyt fényt, elnémult üzenetet...

Oly hirtelen borult az est fölébem

S az ősz oly gyorsan rámtalált,

Úgy állok itt a hervadó vidéken,

Mint a topolyafák.

Éjjel, amíg aludtam, történt valami: vége a nyárnak. Felébredek, hallgatom a szelet, nézem a sötétbarna lombot az ablak előtt, s nem érzek semmiféle őszi bánatot. Örülök, hogy vége a nyárnak. Örülök, hogy nem hozott semmit. Örülök, hogy nem tántorodtam meg a boldogtalanságba vetett hitemben. Örülök, hogy nincsenek többé illúzióim a megoldásról. Tessék, ősz, rajta! - gondolom. Rakd ki kellékeidet, ereszd le avas zsinórpadlásodról avítt színfalaidat, hullass lombot, nyögesd szeleidet, átkozz és temess! Üdvözöllek, tél és pusztulás hírnöke. Nem védekezem. Beleegyezem. Várlak.

Márai Sándor

Reviczky Gyula

ŐSZ FELÉ

Vágy, szenvedély bevonja szárnyát,

dalaim immár csendesek;

bennük csak néha-néha zendül

egy álom, egy emlékezet.

A szép tavasznak álma őszkor;

virágokról édes regék.

A szív, mely lemondásra készül,

s úgy megzokog; ne még! Ne még!

Lehajtja szép fejét a rózsa,

nem éli túl a hév nyarat.

S az édes vágyak, a virágok,

szívemben is hullonganak.

Bágyadt a nap, bágyadt a tájék,

a télre fázva gondolok,

s a langyos őszi napsugárnál

vérem még egyszer föllobog.

Tavasz mosolyog reám keresztül

egy rózsaszínű fátyolon.

Látom virulni a világot,

s csak álmodom, csak álmodom…

Tóth Árpád

A VÉN LIGETBEN

A vén ligetben jártunk mi ketten,

Aludt a tölgy, a hárs, a nyár;

Hozzám simult félőn, ijedten,

S éreztem: nem a régi már.

Sebten suhantunk, halk volt a hangunk,

S csendes volt a szivünk nagyon,

És mégis csókba forrt az ajkunk

Azon a sápadt alkonyon.

Kezéből a fűre, könnyesen, gyűrve

Lehullott egy csöpp csipke-rom,

Fehéren és halkan röpült le,

Akár egy elhervadt szirom.

Szeme rámnézett kérdőn, búsan:

(Nincs búsabb szem, mint aki kérd)

Ily szomorúan, ily koldúsan

Mért hívtuk egymást ide? mért?

S mondta, hogy késő már az éj, s ő

Megy... mennie kell... s elfutott.

Hallottam haló zaját a lépcsőn,

S nem tudom, meddig álltam ott.

Aztán... le s fel jártam a parkban,

Mint aki valakire vár.

Gázolt a sarkam síró avarban,

S aludt a tölgy, a hárs, a nyár...

Az ősz a kedvenc évszakom. Szeretem, amikor a levelek vörösbe és narancsba fordulnak. Gyönyörű látványt nyújtanak a holdfényben, és elképesztő változáson esnek át. A tavaszi és a nyári zöldellés csak árnyéka a fák igazi valójának, ez a buja színvilág igazi csoda, és minden áldott évben bekövetkezik, amikor az éjszakák egyre hidegebbek lesznek. Mintha ezekkel a tüzes színekkel kárpótolnák, hogy eltűnik a meleg.

J. R. Ward

Bánat

Ne sírj, ha az élet fáj,

Ha a bánat a szívedbe váj.

Ne sírj, ha érnek csalódások,

Ha szertefoszlanak gyönyörű álmok.

Titkold el szíved szenvedését,

Ne halld a sors gúnyos nevetését.

Szép szemed hiába könnyes,

Sírni lehet, de nem érdemes.

Valóság lesz minden édes remény, sok álmunk,

Mely ott él a szív rejtekén.

Az élet tárt karokkal vár,

Hogy szép lesz-e, csupán, csupán rajtad áll!

szerzője számomra ismeretlen