Fekete fürtökkel
Nagyanyának lenni,
Nem lehet annál szebb,
Én azt hiszem, semmi!
De mégis - egy talán:
Redőkkel a képen
Ifjúnak maradni
Ősz hajak díszében!
Kiss József
Nagyszülőnek lenni csuda jó! Meghatóan, borzongatóan édes érzés. Egyben feladat is, mert a végletekig mi sem kényeztetjük az unokát, unokákat, hanem határok közé szorítjuk. Igaz? Nekem is az az érdekem, hogy gyermekemnek segítsek, és ne tegyek keresztbe. Milyen példával járnánk akkor előttük és az unokák előtt?
Felelősség.
Többször hallottam, hogy a nagyszülőknek könnyű, mert nincs felelősségük. Szerintem ez nem igaz, mert felelősség van legfeljebb nem annyi, de minőségében ugyanaz.
Hogyan kaphatnánk meg és vihetnénk nyaralni őket több hétre, ha gyermekeink nem bíznának bennünk. Nem bíznának abban, hogy felelősséggel vigyázzuk gyermeküket.
Mi nem élünk életvitelszerűen az unokákkal nap, mint nap, de vannak családok, ahol több generáció is együtt él. Ott nagyon nehéz, de egyben csodálatos is, hiszen látják felnőni őket.
Valahogy meg kell tartani a közép egyensúlyt, mert akkor senki érdeke és érzése nem sérül.
Milyen érdekes az emberben többször is előretörnek ezek a gondolatok. Így jutott eszembe, hogy valamikor írtam már erről egy fórumon, amit egy cikk elolvasása generált. Eszembe jutott, hogy ez az Ötvenentúl közösségi oldalon volt. "Fellapoztam" a blogokat és megtaláltam. Ideteszem a linkjét is, el lehet olvasni és összehasonlítani. Én is kíváncsian vártam, hogy mit írtam, s végül összevetve a kettőt megnyugodtam, hogy nem sokat változott a véleményem.
A neten barangolva többször találok olyan idézetet, gondolatot, mely valamiért megfog, megérint. Ezeket elmentem a gyűjteményembe, mely a kézzel írottakból is tartalmaz párat. Többször elhatároztam már, hogy rendbe teszem, de valahogy tolódik. Még rengeteg van, amit papírra írtam.
E gyűjteményből válogattam - a teljesség igénye nélkül – a nagymamákról és nagypapákról szóló idézeteket, gondolatokat, megspékelve pár verssel és történettel.
Csak egyszer vagyunk fiatalok, de ha van humorunk, örökre kamaszok maradhatunk.
/Art Gliver/
Nagymamámhoz
Óvodába ki kísér el,
délben is ki visz haza,
ki öltöztet, ki vetkőztet?
Bizony Ő, a nagymama.
Este elaltat, míg ajkán
csillog mesék bűvszava.
Még az álmaim is őrzi
a jóságos nagymama.
Szeretetét, törődését,
megköszönöm neki ma,
Élj sokáig egészségben,
édes, drága Nagymama!
Jancsik Pál
Senki sem képes arra, amit a nagyszülők tesznek a kisgyerekekkel. Mintha csillagport szórnának a kicsik életére.
/A. Haley/
Az unokák Isten eszközei, hogy kiengeszteljen minket amiatt, hogy megöregedtünk.
/M. H. Waldtrip/
A nagymamák anyukák, sok gyakorlattal.
/ismeretlen/
Hetven évesen fiatalnak érezni magad többet ér, mint negyven körül öregnek.
/O. W. Holmes/
A természet egyik nagy rejtélye, hogy miért a legalább két generációval előttünk vagy utánunk járókkal értjük meg egymást a legjobban.
/I. Stravinsky/
A nagymamának mindenre van válasza, még arra is, hogy Istennek miért nincs felesége, vagy a kutyák miért utálják a macskákat, és azt se bánja, ha ugyanazt a mesét kell újra és újra elolvasni.
/ismeretlen/
A nagymamaság egyik legnagyobb próbája, amikor mosolyogva megkóstolod az oviban készített süteményt.
/ismeretlen/
Nagyapa mondta:˝Kislányom, csak kitaláltam!˝
Ültünk egymás mellett, s te rám néztél
Meséltél egyre csak s meséltél…
Akkor én megkérdeztem mire vágytam
Nagyapa azt mondta:˝csak kitaláltam!˝.
Nagyapa a meséid olyan szépek
Mesélj nekem sokáig még, arra kérlek!
És mondd, nagyapa, igazak a történetek?
Kislányom, csak kitaláltam mindegyiket!
Kitaláltad? De miért? Miért nem mesélsz nekem
Igazat vagy valóságot?
Nagyapa mondta: mert a valóság kegyetlen.
Csak kitaláltam a meséket
Hogy neked olyan jó legyen
Ha arcodat nevetni látom
Az jó nekem.
Kitaláltam és meséltem
Szép perceket így szereztem
Ne haragudj kicsi lányom
De az élet már nem álom!
Nem haragszom, Papi, dehogy
Csak csodálkozom rajta
De már értem miért volt szép
A Csipkerózsika.
Az életemben a meséid fognak erőt adni
Hogy tudnék hát jó nagyapó, én rád haragudni?
Majd teljesíteni próbálok, hogy szégyent ne vallj velem
Papi mondja dühösen, hogy Jajj, drága gyermekem!
Az életemet és sorsomat nem látom előre én
S csak remélem nem leszek majd egyedül a Földtekén
S csak remélem igaz lesz, mit egyszer mondott az anyám
HOGY BÜSZKE LESZEL EGYSZER ÉNRÁM, DRÁGA NAGYAPÁM!
phedra
A nagymama az a babysitter, aki a gyerekeket figyeli a TV helyett.
/ismeretlen/
Az unokák Isten ajándékai jutalmul, hogy anya voltál.
/ismeretlen/
Indulhat a vonatunk
Rajzoltam egy vonatot,
a vonatra ablakot,
ablakba egy nagypapát,
ölébe egy unokát.
Én vagyok az unoka,
nagyapám a nagyapa,
az ablakban mi vagyunk,
indulhat a vonatunk.
Szalai Borbála
Nagypapa és nagymama összevesztek valamin, s nagymama annyira dühbe gurult, hogy nem szólt többet nagypapához. Másnap nagypapa már teljesen megfeledkezett a vitáról, de nagymama továbbra sem figyelt rá, és nem is szólt hozzá. Tehetett a nagypapa akármit, nem tudta a párját kihúzni sértődött hallgatásából.
Végül is nagypapa hozzá fogott turkálni a szekrényekben és a fiókokban. Miután ez így ment egy darabig, nagymama már nem bírta türtőztetni magát:
- Mi az ördögöt keresel ? - kérdezte dühösen.
- Istennek legyen hála, megtaláltam! - mondta nagypapa hamiskás mosollyal.
- A hangodat!"
/Anthony de Mello/
Hogyha két szerető szív megöregszik,
mily mély, áhítatos boldogság jut nekik!
Szerelem! égi frigy! ó, lelkek tiszta lánca!
Megőrzi sugarát, ha kihunyt is a lángja.
/Victor Hugo/
