Kisvirág

 photo kisvirag5_zps2bcad3b7.gif

zenedoboz

2011. augusztus 8., hétfő

Hiányzol...

LORD: ANYÁM


Gyermekkorom hajnalán:
sokszor virrasztott anyám,
ezért hálás vagyok én.

Szegény sok mindent megélt,
gyakran szívével mesélt,
ma is ő ad még reményt.

Mikor jött az éjszaka,
megérintett szép szava.

Vigyázta az életem
szeretett, mint senki sem,
Vele gyakran álmodom.

Mindig büszke volt reám,
ilyen volt az én anyám,
elfeledni nem fogom.

Mikor jött az éjszaka,
megérintett szép szava.

Refrén:
Kérve kérem, mikor fáj az életem,
igaz szívvel segítsen nekem!
Kérve kérem, biztasson ha kell,
hívjon a szava!



2011. augusztus 2., kedd

Aludni kéne...



ÁLMATLAN DAL

Bocs, de nincs erre altató
Szól hozzám tágra nyílt szemmel
Egy reggeltől betépett álommanó.
Kínálna még, de már nem kell.

Hát ez is egy dolog.
Ugye, te sem gondolod komolyan?
Aludni kéne,
De tudod, hogy nem vagyok olyan.

És egyre csak, egyre csak szüntelen
Dörömböl a picinyke motor.
Úgy érzem, mintha bennem
Harcolna Menny és Pokol.

Hát ez is egy dolog.
Ugye, te sem gondolod komolyan?
Aludni kéne,
De tudod, hogy nem vagyok olyan.

Átkozott harangok, tücskök, madarak!
Hagyjatok!
Aludni kell,
Anékül meghalok.

Bárányok gurulnak halkan.
Mi újság, álmatlan ember?
Képújság illatos vajban.
Kínálna még, de már nem kell.

Hát ez is egy dolog.
Ugye, te sem gondolod komolyan?
Aludni kéne,
De tudod, hogy nem vagyok olyan.

Átkozott harangok, tücskök, madarak!
Hagyjatok!
Aludni kell,
Anékül meghalok.

Minden olyan, mintha
Az volna ami, de mégsem.
Hogy tudsz így aludni, mikor
Tudod, hogy nem alszom én sem?

Csak azért vagy itt, hogy te légy
az álmatlan párom.
Eleget néztelek, jöhetne már az álom,
Úgy várom.

Zene és szöveg: Kiss Tibor

2011. június 29., szerda

Évforduló




Minden házassági évforduló ünnep, s mégis van közöttük néhány nevezetesebb, kiemeltebb. Kerek és nem egészen kerek évfordulók.
Mindez alkalom arra is, hogy köszönetet mondjunk egymásnak az együtt töltött szép napokért, évekért.




"...Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.

Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,
őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.
Elmémbe, mint a fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak,
te kedves, szép alak,
lényed ott minden lényeget kitölt..."

József Attila: Óda - részlet


2011. június 16., csütörtök

Az ölelés előnyei



Talán nem is gondolnád, hogy ez az egyszerű érzelmi megnyílvánulás mennyi pozitív változást hozhat a számodra.
Nem megy mindenkinek, mindenkivel ugyan olyan könnyen ez a fajta testi közelség, hiszen sokan gátlásokkal küzdünk. Bizony ez a befogadás komoly próbatétele. Nézzük meg akkor, miért is jó ha megtanulsz ölelni.



Az ölelés jó, mert:

- egészséges
- erősíti az immunrendszert
- csökkenti a stresszt
- gyógyítja a depressziót
- elősegíti a jó alvást
- fiatalít
- nincs káros mellékhatása
- természetes
- csodálatos gyógyszer
- alapvető szükséglet
- velünk született
- lágy és kedves
- nem kell hozzá segédeszköz
- nincs mesterséges része

Az ölelés tökéletes, mert:

- nem kell cserélni benne az elemet
- nem kell szervizelni
- nem inflálódik
- nem hízunk tőle
- nem kell hozzá biztosítás
- lopás ellen védett
- nem adóköteles
- nem piszkol
- mindkét részről adható

Ugye mennyi mindenre jó?

Ez az alapja a free hugs - Ingyen ölelés mozgalomnak is.

A mozgalom elindítója Jason Hunter, aki édesanyja temetési szertartásán figyelt fel arra, hogy milyen fontos volt a felszólalók számára édesanyja egy-egy szívből jövő, őszinte ölelése.
Mindez késztette arra, hogy minél több emberrel megismertesse ezt az érzést.

Így a mozgalom célja is a szeretet átadása, a figyelmesség valamint az emberi fontosságra való felhívás lett.
S mindezek legfőbb kifejező eszköze mi más lehetne, mint az ölelés.
Így indult útnak a mozgalom 2001-ben Miamiban, egyetlen taggal, majd nemcsak újabb tagok, hanem országok is csatlakoztak.




2011. június 2., csütörtök

FÖLD




A megsebbzett bolygó

A kék bolygó már talán nem is kék?
Pedig milyen szép volt nem is oly rég.
Most szürkés, büdös, füstös.
Ezért egyedül az ember a bűnös!
Az ember mindent elpusztít,
Pedig a természet kér, üvölt, sikít;
˝Kérlek, kérlek ne tedd ezt velem,
Hisz a te életed az én létem!˝
De hiába, a jelszó még mindig áll,
S a kérő sóhaj a bolygótól hiába száll.
Legyőzi az ember a természetet,
S ennek öröme természetes?
Hol a szépség, a harmónia?
Az ép értelemnek erről kell szólnia?
Csak annyit végy, amennyire szükség van,
A telhetetlenség hasztalan.
Őseink, a természettől kértek,
Csak annyit, mit elégnek véltek.
Ma az ember azt mondja:˝Nem elég.˝
S még többet akar még, még még!
Mindegy milyen áron?
Nem baj, ha már madár sem ül az ágon?
Esőerdeink fogyatkoznak,
Vizeink már nem adakoznak.
Minden, amihez ember ér,
Fogyatkozik, elszennyesül és gyér!
Miért jó ez, s kinek?
A harácsolás minek?
Hol van a józan ész?
EMBER NEM FÉLSZ?
Egyszer csak rájössz, NEM LESZ, AHOL ÉLSZ!

Ficanka



Flag map

Flag Counter