Kisvirág

 photo kisvirag5_zps2bcad3b7.gif

zenedoboz

2011. december 6., kedd

Mikulásváró...


Télapó érkezése

Megérkeztem Télországból, 
kisgyerekek: -Jó napot! 
Tudom, nagyon vártátok már, 
hogy múljanak a napok. 
Siettem is tihozzátok 
csengős szánon, szaporán. 
Szikrát szórt a szarvas talpa, 
úgy suhant az út porán. 
Fürge lába belefáradt. 
Messzi van a mesevár. 
Túl az ezer jéghegyerdőn, 
hová sosem ér a nyár. 

Ott van az én széllel-bélelt, 
hóból épült palotám. 
A kemény fagy jégvirágot 
zúzmaráz az ablakán. 
Van egy kicsiny toronyszobám. 
Benne furcsa műszerek. 
Világhírű messzelátóm 
jég-üvegén hókeret. 
Ha én abba betekintek, 
-higgyétek el nem csoda- 
akármilyen messze laktok, 
mégis ellátok oda. 

Hol, mit láttam, nagy könyvembe 
minden este beírom. 
Megtelt könyvem sok-sok lapja, 
elfogyott a papírom. 
Tudjátok, hogy rádiómnak 
a világon párja nincs? 
Csönddel bélelt palotámban 
valóságos drága kincs. 
Ha gyermekek énekelnek, 
a szívemhez szól a dal, 
s úgy érzem, hogy nem vagyok vén, 
hanem újra fiatal. 

Tip-top, tip-top! Körbejárok 
az üveghegy tetején, 
amikor a messzeségből 
víg dalotok száll felém. 
Ha a táncban elfáradtam, 
megpödröm a bajuszom, 
bebújok a hóágyamba, 
nyújtózkodom, aluszom. 
Mikor aztán felébredek, 
ajándékot keresek 
Piros almát, aranydiót, 
fekete mák-szemeket. 

Feneketlen zsákom mélyin 
citrom-narancs is akad, 
osszátok szét gerezdenként, 
veszekedni nem szabad! 
Kedvetekért jövőre is 
teli tömöm zsákomat, 
ezer évig megtartom még 
ezt a jó szokásomat. 
Búcsúzóul daloljatok. 
Integessen kezetek. 
Hószarvasom az udvaron 
pihenhetett eleget. 

Holnap már a mesehegyről 
tekint ide Télapó! 
Küldjek erre hófelhőket? 
Örültök, ha hull a hó? 
Frissen esett pihehóban 
hó csatázni sem tilos. 
Attól lesz majd jobb az étvágy, 
s az arcotok szép piros. 
Na most rajta! Repülj szánom! 
Hószarvasom! Hopplá-hopp! 
Kisgyerekek jó étvágyat, 
mindenkinek jó napot!

/Donászy Magda/




Az ünnep eredete


Eme szép hagyomány keresztény gyökerekig nyúlik vissza. Élt ugyanis egy püspök az egyik római provinciában fekvő Myrában, aki a legenda szerint kis pénzes zacskókkal segített egy szegény emberen és annak három lányán. Történt ugyanis, hogy ez a férfi annyira szegény volt, hogy nem tudott a lányainak semmilyen hozományt adni, akik pedig emiatt nem is mehettek férjhez. Nem volt szép kilátásuk így a jövőre nézve: vagy vénkisasszonyokká válnak, vagy pedig beszippantja őket a prostitúció kegyetlen világa.
Ekkor a myrai püspök, Miklós elhatározta, hogy segít a családon, de mindezt teljes titokban. Éjszaka odalopózott a szegény ember házának ablakához, majd egy pénzzel teli erszényt helyezett el. Ezt a procedúrát megismételte három egymás utáni esztendőben, mikor is az utolsó alkalommal az édesapa kíváncsiságból kileste jótevőjének személyét. Amikor „nyakon csípte” a püspököt, meg akarta köszönni neki tettét, de Miklós csak ennyit kért tőle: ne neki, hanem Istennek köszönje meg.


Később aztán a 19. században terjedt el a december 6-ai jeles alkalom Szent Miklós története alapján az egyház által. Ekkor vált általánossá az a történet, hogy a Mikulás a szépen megtisztított cipőkbe különböző kisebb ajándékokat, édességeket, gyümölcsöket helyez el.
Személyesen is van lehetőség találkozni a piros ruhás, nagy, fehér szakállat viselő püspökkel, akit minden esetben elkísérnek a krampuszok is. A krampuszok eredetileg ördögök, akik a rossz gyerekeket ijesztgetik, fenyegetik, bizonyos esetekben pedig virgáccsal el is náspángolják.


Német nyelvterületen a Mikulás megfelelője Nikolaus. Ő nem azonos a Jézuskával (Christkind), illetve a karácsony estéjén ajándékot hozó Weihnachtsmann-nal. Az evangélikus hagyományokat őrző családokban a gyermekek nem december 6-án várják Nikolaust, hanem Szent Márton napján, november 11-én. Esetükben az úgynevezett „Pelzetmärtel” az ajándékhozó.


Angolszász körökben – elsősorban Amerikában – Santa Clausként tartják számon a pocakos idős urat, aki az Északi-sarkon él. A kicsik levélben megüzenik neki, hogy mire vágynak, ő pedig december 25-én éjszaka rénszarvasszánjával körbejárja a Földet, és minden házban ajándékokat tesz az általában kandallóra felakasztott zoknikba. Minden otthonban az asztalra kihelyezett süteménnyel és tejjel szokták várni érkezését.


Skandináviában a Mikulást Lappföldhöz csatolják, az ő elbeszéléseik szerint ott él. Finnországban a Mikulás elnevezése Joulupukki. Érdekesség, hogy az egykori Szovjetunió területén a 20. században nem létezett a Mikulás. Helyette volt viszont Gyed Moroz (magyarul Fagyapó), aki mindig újév napján ajándékozta meg a gyerekeket.


Egykor hazánkban az ünneplés falvakban és városokban egyaránt az úgynevezett „alakoskodás” volt, mely azt jelentette, hogy az emberek jelmezekbe, maskarába bújtak, és álarcot húztak (hasonlóan a farsanghoz). Ez a szokás nyugatról érkezett hozzánk, de azt pontosan nem tudjuk, hogy mikor. Körülbelül a 18. századból kerültek először elő írásos feljegyzések, melyek e program tiltásáról számolnak be. A házakhoz ugyanis nem a kedves Mikulás csengetett be, hanem egy koszos, szurkos, ijesztő, lánccal hadonászó rém, aki nemcsak jutalmazott, de büntetett is. Ennek az alaknak az eredete szintén homályos, azonban a legelterjedtebb álláspont az, hogy ez a szörnyeteg nem más, mint Odin (germán főisten) továbbélése, aki kettős személyiséggel bír. Egyrészt nagyon kedves és nagyvonalú, másrészről viszont megbüntet és megijeszt. Falun a 20. századig jelen volt a krampusz, utána viszont átvette helyét az egyértelműen jóságos Mikulás. A figurát egyre inkább Szent Miklóshoz kötötték, viszont a korábban jelentős püspöki munkája helyett inkább jótékonykodásait kezdték el emlegetni az emberek.


Ma már a Mikulás elhagyta a jótékony szerepkört is, önállósult a figura, és egyértelműen a tömegkultúra részévé, üzleti cikké vált. Az ördögfiókákat szépen lassan leválasztották mellőle, így ma már alig találkozunk az üzletekben virgáccsal vagy csokoládéból készült krampusszal.
Sokan úgy tudják, hogy a Mikulás mai piros ruhás, nagyszakállú, kövérkés megjelenését a Coca-Cola találta ki még 1931-ben, de állítólag 1928-ban már ábrázolták így őt egy korábbi magyar gyermekkönyvben, tehát mégsem az üdítőmárka találmányáról beszélhetünk. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy a hírnevet és az elterjedést a kólagyártóknak köszönhetjük.


A két világháború között úgy hitték, hogy a Mikulás a mennyben él az angyalok, illetve a manók között, és fentről figyeli a gyerekeket. Ma már csak két helyszín lehetséges: az Északi-sark és Lappföld. A Mikulás névről kevesen tudják, hogy szlovák eredetű, méghozzá a Miklós név szlovák változata.

A Mikulás elnevezései és megfelelői különböző kultúrákban;

• Amerika és Kanada: Santa Claus
• Anglia: Father Christmas
• Baszkföld: Olentzero
• Brazília, Peru és Spanyolország: Papá Noel
• Dánia: Sinter Klaas
• Finnország: Joulu Pukki
• Franciaország: Père Noël
• Hollandia: Kerstman, Sinterklaas, röviden:Sint
• Horvátország: Sveti Nikola, Božić Bata
• Japán: Santa-szan (サンタさん)
• Kína: Sengtan Laozsen (聖誕老人, pinjin:shèngdànlǎorén )
• Lengyelország: Mikołaj
• Magyarország: Mikulás, Télapó
• Marokkó: Black Peter
• Németország: Nikolaus
• Norvégia: Julenissen
• Olaszország: Befana vagy Babbo Natale
• Oroszország: Gyed Moroz
• Románia: Moş Nicolae
• Szlovénia: Sveti Miklavž, Božiček
• Svédország: Jultomten

A csoki Mikulás önmagában egyesíti az alakot és magát az édességet. Nálunk legeslegelőször 1934-ben készítettek először ilyen figurákat. Sajnálatos módon a mai édességek többsége valódi csoki helyett alapvetően kakaós bevonómasszából áll. És ez miért terjedt el? Valószínűleg azért, mert a kakaóvajat így képesek sokkal olcsóbb növényi zsiradékkel helyettesíteni.

Forrás: http://starity.hu/magazin/22254-telapo-itt-van/#ixzz1fjXXwbKk

2011. november 25., péntek

Virtuális séta

Gyönyörködjetek! Csodálatos.

http://360world.hu/panoramakep/virtualis_tura/nemzeti_galeria_munchen_magyarul/

Tudom, hogy nem pótolja a "személyes" élményt, de kedvcsinálónak is jó.
S a távolságokat áthidalja.
Mosolyt varázsol arcodra és a lelkedbe.


2011. november 23., szerda

Zenéről...



A nagyszerű zene körülölel, játszani kezd a szíveden, megteremti azt a ritmust, amelyet elveszítettél. Hatalmas béke ereszkedik rád, és hatalmas öröm van a szívedben.
Osho


Az emberi faj egyik legnagyobb ajándéka, hogy képes a lélekre ható hangokat adni, és eszközöket is tud alkotni ezeknek a hangsoroknak a megszólaltatásához. A zenének köze van a művészi kifejezéshez és a mulattatáshoz is, de annyira fontos jelenség, hogy önálló feladatot jelent. A zene befolyásolja az egész emberiséget, energiája gyógyítja a testet és a bolygót. Az emberi pulzus ütemére lüktető békés muzsika hallgatása pozitív változásokat idézhet elő az ideg- és elmeállapotban. Minden zene, és a zene mindenre hat. A lelkünk szólal meg a zenében. A zene a világmindenséggel társalgó bolygónk hangja.
 
Marlon Morgan



Zene: a csendhez legközelebbi állapot, mely kifejezi a kifejezhetetlent.
 
Aldous Huxley
 
Csodálatos is, hogy egy nótáról mi minden jut eszébe egy magyarnak. De még csodálatosabb, hogy egy nótáról minden magyarnak ugyanaz jut eszébe. Nem a szöveg idézi föl ezt bennük, hanem valami sajátos kedélyhullámzás, melyet a hangok és a hozzájuk fűződő régi emlékek indítanak meg, szinte függetlenül a szövegtől, s ha valaki szavakba tudná foglalni, hogy mit is gondolnak és éreznek már emberöltők óta olyankor, mikor a Kék nefelejcs-et vagy a Nem ütik a jogászt agyon-t hallgatják, akkor ezek a le nem írt szövegek minden korban és minden egyénnél szinte szóról szóra egyeznének, s ezekből talán össze is lehetne állítani egy nemzeti bölcselet mozaiképületét. 
Kosztolányi Dezső

Ó, zene! Eszedbe jut egy dallam, hangtalanul eldúdolod magadban, hogy áthassa bensődet, hogy hatalmába kerítse minden erődet és mozdulatodat - és azokra a pillanatokra, amíg benned él, kioltson minden esetlegest, rosszat, durvát és szomorút a lelkedben, felcsendüljön benne a világ, és a nehezet könnyűvé, a dermedtet szárnyalóvá varázsolja!
Hermann Hesse

 
A zene szubjektív. Nem vagy köteles szeretni mindent, amit hallasz, de ha szeretsz valamit és megmozgat, nyertél. Tehát ne engedd senkinek, hogy megmondja, mi a menő vagy a gáz, vagy mit hallgass. (...) A zene a tiéd. 
Daniel Nathan Leone

Felemelkedik minden szív a népdal madarával, amely örökké énekel és nem hal meg soha.
Hans Christian Andersen
 
A zene kifejezi mindazt, ami szavakkal elmondhatatlan, mégsem maradhat kimondatlanul. Victor Hugo

Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.
 
John Lennon

 
"Megmondom én titkát kedvesem a dalnak: 
önmagát hallgatja,aki dalra hallgat. 
Mindenik embernek a lelkében dal van, 
és a saját lelkét hallja minden dalban. 
És akinek szép a lelkében az ének, 
az hallja a mások énekét is szépnek." 
Babits Mihály
 
 

2011. november 17., csütörtök

A mester érintése...





A hegedű

Ütött-kopott volt, s az árverező úgy hitte, fáradni kár. Mégis kezébe vette a vén hegedűt, s mosolyogva mutatta fel.

- Hölgyeim és Uraim, figyelmet kérek! Lássuk, a licitálást ki kezdi?
Egy dollár, ott hátul, kettő, igen! Csak kettő? Ki ad hármat?
Három dollár először, és másodszor is…
Már koppant volna a kalapács, de mégsem.

A terem végéből ősz hajú férfi lépett közelebb, s felemelte a vonót, letörölte a port az ódon hangszerről, felhangolta a megereszkedett húrokat. Tiszta és édes dallam kelt szárnyra, akár egy égi angyal éneke.

Elhallgatott a muzsika, s az árverező furcsán fojtott hangon szólt:
- Ki ad többet a régi hegedűért?

Felmutatta a hangszert és a vonót.
- Ezer dollár, ki ad érte kettőt?
Kétezer dollár! Ki ad érte hármat?
Háromezer először, háromezer másodszor, háromezer harmadszor!

Tapsolt a terem, de valaki bekiabált:
- Nem értem mitől ez a hirtelen értéknövekedés?

Nem váratott magára a válasz:
- A mester érintésétől.

Sok emberélet, akár a lehangolt húr, ütött-kopott, vétkektől szennyes, megkaphatja bárki olcsón.
Bizony, mint az avítt hegedűt.
Egy tál lencse, pohár bor, perdül a kocka, sodródik tovább. Az ára szinte semmi, és kis híján koppan már a kalapács.
Ám jő a mester, s a tudatlan tömeg nem érti mitől a változás, ami a lélek értékét megszerezi.

Pedig egyszerű: a mester érintésétől.


Flag map

Flag Counter