Kisvirág

 photo kisvirag5_zps2bcad3b7.gif

zenedoboz

2010. április 30., péntek

Ballagóknak szeretettel



Szuhanics Albert: Ballagás

Most búcsúzunk, kitárt karral

reánk az élet vár,

a vállunkon egy kis batyu

s párás a láthatár.



A könnyek teszik ezt velünk

függönyén látjuk át

mind meghatott tanáraink

s a kedves iskolánk.



Ó ti ódon, bölcs falak most

vigadjatok velünk,

nem sokáig láttok minket,

mert lassan elmegyünk...



Búcsúzni fáj most tőletek

kedves tanáraink,

elballagunk, de köztetek

maradnak álmaink...



Itt ültünk hosszú éveken,

miénk e tanterem,

behúzzuk mégis ajtaját

s ott él majd szívünkben.



Mindenhol végig ballagunk,

kezünkben szál virág,

a búcsú-ünnep még ma fáj,

de vár a nagyvilág!



Elballagunk barátaink,

fogjuk egymás kezét,

könnyes szemmel zengjük hát

a búcsú énekét...!

Forrás: Poet.hu - versek

2010. április 29., csütörtök

Anyáknapjára - 1.



A kezdet

Honnan jöttem és hol bukkantál rám? - kérdezi a gyermek az anyját. És ő könnyes mosollyal válaszol, gyermekét keblére vonva.
A szívemben rejtőztél drágám, mint a vágy. Te voltál a legkedvesebb játékbabám és az Isten képmása, akit reggelenként agyagból alkottam magamnak, újra és újra alkotva téged.
Házi istenségünk szentélyében laktál és az istenséget imádva, téged imádtalak.
Te éltél reményemben és szerelmemben, az életemben és az anyám életében. Az otthonaink felett uralkodó Halhatatlan Szellem öle, időtlen-idők óta, téged ringatott.
Illat voltál, és körüllebegted fiatal szívem nyíló szirmait. Életerős tagjaimon a Te harmatos lágyságod szikrázott, mint az égi parázs, napkelte előtt.
S te, az egek első kedvence, a hajnali pirkadás ikertestvére, a földi lét hullámain hajózva, végre kikötöttél a szívemben. Amint merően a szemedbe nézek, belekáprázom a csodába: te aki mindenkihez tartoztál, most csak az enyém vagy. Azért szorítalak úgy a szívemre, mert félek, hogy elveszítelek.
Világok kincse: milyen varázslat vetett az én karcsú kajaimba?

/Rabindranath Tagore/

 

Az élet abban találja meg gazdagságát, amit a világ követel tőle, értékét pedig abban, amit a szeretet vár tőle.
/Rabindranath Tagore/

 

A szeretet a legnagyobb boldogság, amit az ember elérhet, mert csak a szeretet által tudhatja meg azt, hogy több önmagánál, és hogy egy a mindenséggel.
/Rabindranath Tagore/




2010. április 8., csütörtök

Napfény-díj



Kedves meglepetés várt rám Lunánál, ami a szívet melengető érzés mellett, még büszkeséggel is eltöltött.
Ezúton és itt is köszönöm neki. :)

Amit tenni kell:
1. Megköszönni.
2. Belinkelni azt akitől kaptad: Lunától kaptam
3. Tovább adni 5 embernek, és megjegyzést hagyni náluk.

Akiket én választottam: Viveka - Hanga - Alliteracio

A következő két név kicsit rendhagyó módon kerül ide.

Wolf
Verseivel és írásaival elvarázsol, elgondolkodtat és sajátos, egyedi humora megismételhetetlen.
Az ötvenentúl oldalon olvasható több verse és írása is.

S végül, de nem utolsósorban
LUNA
aki egy fantasztikus, segítőkész és mosolygós emberke. Örülök, hogy személyesen is ismerhetem.

Ez egy kedves játék és ez a pár szabály igazán nem teher. S ha kicsit eltér az eredetitől, akkor sincs nagy baj. Gondolunk egymásra.
Az ötvenentúl oldalon nagyon sok blog olvasható,illetve van egy "Mondj egy mesét, a tidet..." topic is. Érdekesek, szórakoztatóak vagy csak kedvesek szívemnek Közülük is többen Napfény-díjasok lehetnének.
A teljesség igénye nélkül álljon itt pár név: Léna, ttt, Rozálka,


napvirágok

Hair (musical) : Jó reggelt napfény - dalszöveg

Ébredj fel hajnal, hát hozd el a fényt!
Aranyló szárnyakkal repülj most fölénk!

Jó reggelt napfény, hozzád utazunk
Új dalt dúdolj most Felség
Te fent vagy és mi feljutunk!

Glidy glup gloopy Nibby naggy noopy La la la lo lo
Sabba aibby sabba Nooby abba nabba Le le lo lo.
Tooby ooby walla Nnoby abba nabba
Hallgasd hát a szél dalát!

Ébredj fel hajnal, hát hozd el a fényt!
Aranyló szárnyaddal, repülj most fölénk!

Jó reggelt napfény, hozzád utazunk
Új dalt dúdolj most Felség
Te fent vagy és mi feljutunk!

Glidy glup gloopy Nibby naggy noopy La la la lo lo
Sabba aibby sabba Nooby abba nabba Le le lo lo.
Tooby ooby walla Nnoby abba nabba
Hallgasd hát a szél dalát!

Gyönyörű dal, szerelem dallam és fújja a szél
Szeresd a dalt, kövesd a dalt, ez a szívedben él (szívedben él)
Szerelem dallam, gyönyörű dalban,
Szól, szól, szól a szív és dallal hív!
Szól, szól, szól a szív és dallal hív!

2010. március 28., vasárnap

Érzéseim idézetekkel....



Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.

/Charlotte Brontë – Jane Eyre/



könyvek

Nem az a legalapvetőbb érzelmi szükségletünk, hogy szerelmesek legyünk, hanem az, hogy társunk őszintén szeressen, olyan szeretettel, mely nem az ösztönökből fakad, hanem értelmi és akarati világában gyökerezik. Arra van szükségünk, hogy olyasvalaki szeressen, aki szabadon döntött mellettünk, s aki meglátja bennünk a szeretetreméltót.
Az ilyen szeretet erőfeszítést és önfegyelmet kíván. Azzal a döntéssel jár, hogy energiáinkat befektetve a másik javát igyekezzük szolgálni, s ha erőfeszítéseink nyomán gazdagodik az élete, az minket is megelégedéssel tölt el, hiszen őszintén szeretünk valakit. Ehhez nincs szükségünk a szerelmi mámorra. Valójában az igazi szeretet a szerelmi állapot elmúltával lép életbe.
 
/Gary Chapman: Egymásra hangolva/


könyvek

 
A család azt jelenti, megosztjuk egymással a hibáinkat, a tökéletlenségeinket és az érzéseinket, miközben nem szűnünk meg szeretni egymást. De még ha szeretet árad belőlünk, akkor sem vagyunk mindig szeretetre méltók. Ha pedig nem vagyunk tökéletesek, lényeges, hogy meg tudjuk bocsátani önmagunknak és másoknak. Azután másnap reggel elölről kezdünk mindent. Olyan folyamat ez, mint a bimbó nyílása. Virágzás, virulás és virágba borulás.

/Bernie Siegel/


könyvek

Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod – sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a jelent sem képes önmagában elviselni? – Ha félreteszed, ami bánt, máris a legnagyobb biztonságban érezheted magad.
Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett?
Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel, kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik. Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen.
Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik – tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni?
Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád – neked csak járnod kell rajta.

/Marcus Aurelius: Rossz érzések ellenszere/
 
könyvek
 
Ha eluralkodik rajtunk a félelem, a kétségbeesés, a megszokás, az állandóság, a reménytelenség, és a tragikum hálát adhatunk Istennek a bajor cukormázas kekszért. És szerencsére, ha éppen nincs keksz akkor is megnyugvásra lelünk egy ismerős kéz érintésében, vagy egy kedves gesztusban, egy apró biztatásban, vagy egy szerető ölelésben, vagy mások vigasztalásában.
 
/Stranger Than Fiction - Felforgatókönyv/
 
könyvek
 
Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban.
Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, a szerint hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halk szavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt.
 
/Wass Albert: Csaba/
 
könyvek
 
Ha beismerjük félelmeinket, akkor leszokunk arról, hogy más embereket hibáztassunk… Amikor elfogadjuk, hogy többé már nem kell tökéletesnek lennünk, és érzelmeink egyik fő mozgatórugójaként félelmeinket nevezzük meg, szeretteink erre reagálni fognak. Sérülékenységünk beismerése jobban működik, mint mások sértegetése.
 
/Andrew Matthews/
 
 
könyvek
 
A világ leglassúbb folyamata: az érzés megváltoztatása a gondolat által.
 
/Osvát Ernő/










2010. március 23., kedd

Tavasztündérek



Évekkel ezelőtt adtuk kislányomnak ezt a verses könyvecskét. Amikor elköltözött tőlünk, nem vitte magával, de én megőriztem. A kedves rajzok és a hozzájuk kapcsolódó versek, szeretetre méltó emberi tulajdonságokat adnak a kis virágoknak, a tavasz tündéreinek.

Mivel egyre inkább érzem, hogy a tavasz megérkezett, úgy gondoltam megosztom veletek is, e kedves versikéket. Szerintem nem csak gyermekeknek szól, de én örömmel fogom olvasni az unokáimnak is.


BARKA


Az összes virág arra vágyott,
hogy a legszebb ő legyen,
illata pompázzon
majd a nyári gyepen.
A barka sapkát húzott,
puhát és meleget:
"Nem várok új ruhára,
most adok örömet."


SZELLŐRÓZSA


Mégha zord is kint az idő,
s hinni nehezen lehet,
hogy valaha jön a tavasz
s elkergeti a telet,
szellőrózsa hisz a fényben,
hisz a jövő tavaszban,
s legyőzheti a zord telet,
elhozza kikeletet,
kinek ilyen hite van.


KANKALIN


Egy kis kulcs a boldogsághoz
valamennyiünk vágya,
és azt hisszük, hogy dicsőség,
büszke pompa az ára.
Pedig, ki a boldogságot
nagy dolgokban keresi,
átlép rajta, mert e kulcsot
kicsinységekben leli.


IBOLYA


Nem vagyok szép, mint a rózsa,
nemes, mint a tulipán,
nagy sem, mint a napraforgó,
észre sem veszel talán.
Ám szerény kis ibolyaként
néked örömöt adok,
neked, másnak, mindenkinek
mindig adni akarok.


VADRÓZSA


A puszta - bár nincs semmije -
vendégségbe hívta
a vadrózsát, hogy vele
mindenét megossza.
A vadrózsa ott maradt,
sőt örült is nagyon,
s virágtengerré változott
a puszta e napon.


A KIS GYÜMÖLCSVIRÁG


A kisvirág sírt a fán,
egy szirma elveszett,
szánalomból minden társa
egyet levetett.
A puha kicsi szirmok
hullottak, mint a hó,
egyformák lettek újra
s kacagtak: élni jó!


HARANGVIRÁG


Kis harangvirág csilingel,
szelíd hangját szél hordozza,
tavaszt hirdet a világnak,
giling-galang harangozza.
S ha a szívek nyitva állnak,
belopódzik ez a dallam,
és e halk és csöndes dalban
reménység és nagy öröm van.


CSIPKERÓZSA


Hol volt, hol nem hajdanában,
régi és igaz mese...
minden évben újra nyílik,
kis kertem díszes vele.
Csipkerózsa egész télen
mély álomban szendereg,
de ha a nap cirógatja,
új életre ébredez.



Ugye, hogy aranyosak. Szeretettel ajánlom.

Információ:
A képeket a netről hoztam, csak egy eredeti, amely a kis könyvecske borítójának egy részletét ábrázolja. S ez a három kis tündér az elején.
A verseket Ida Bohatta írta és Csillag Éva fordította. A könyvecske az Officina Nova kiadó gondozásában a '70-es évek közepén jelent meg.

Flag map

Flag Counter