Az élet alkonyán

Elmúlt már az ifjúságod

Itt van életed alkonya.

Ne gondolj az elmúlásra.

Ne add fel soha!

Tartogat még az élet szépet

Még, ha lassabb is már a lépted

Gyönyörködj kerted virágban

Fürdőzz meg a Napsugárban.

Nézd, hogy növekszik egy kisgyermek.

Tanítsd meg , mire csak lehet

Ha tovább adod a jót és szépet

Már nem volt hiába élted!

A reményt , ne add fel soha,

Hogy sorsod nem lesz mostoha.

Ha elérkezik az utolsó óra

Mosolyogva indulj a Nagy Útra.

Mikor megszülettél, mosolygott mindenki

Egyedül Te sírtál ,más senki.

Próbáld úgy élni Élted,

Hogy mikor elmész sírjanak Érted!

Kárpáti Éva

Forrás: http://aranyrozsaklub.lapunk.hu/

Csodaszép gondolatok versbe szedve

CSENDES CSODÁK

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezed a szívedre,
Hallgasd, figyeld hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?


Nézz a sötétkék végtelenbe,

Nézd a szürke kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?


Nézd, árnyékod, hogy fut előled,

Hogy nő, hogy törpül el veled
Nem csoda ez? s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget.


Ne várj nagydolgot életedbe,

Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák:
Rajtuk át Isten szól: jövök.

/Reményik Sándor/