Kisvirág

 photo kisvirag5_zps2bcad3b7.gif

zenedoboz

2009. október 21., szerda

Emlékek

A neten találtam ezt a verset, sajnos a szerző nem volt megjelölve.
Viszont nagyon szívembe markolt, mert elmodja mi kavarog bennem, pedig Édes már csak a mindennapi gondolataimban van velem. Már csak a fényképét ölelhetem.

Olyan borzasztó, nemcsak az érzés, de a tudat is, hogy soha nem hallom szavait, nevetését vagy akár mérgelődését. Hogy soha többé nem mondja nekem, hogy édes kislányom, egyetlen gyerekem. S hogy soha többé nem mondja, nagyon szeretlek.
Egész életemben mindig gondos anya és barátnőm volt nekem. Szegéykémnek sokat kellett ápolnia engem, mert nagyon beteges gyermek voltam. Közel sem tudtam visszadni neki, mindazt a féltő gondoskodást és szeretetet, amit szavaival és tetteivel bizonyított. Olyan csodálatos volt hozzábújni.

2008. március 8-án pihent meg örökre, hosszú-súlyos betegségek után.
Még mindig nem tudtam kiűzni magamból a kétséget, hogy mindent, tényleg mindent megtettem érte? Eszembe jut a vitánk, mely pont az előtte levő héten történt. Nem volt nagy, de mégiscsak vita volt. Családom mondja nekem, hogy ne gondoljak bele olyan dolgokat a történésbe, ami nem is volt jelen. S mégis mardos a lelkiismeret, hogy megadtam-e neki mindent.

Néha nagyon árvának érzem magam. S ezt nem űzheti el senki és semmi. Csak én tudom palástolni, de megszüntetni soha.

Photobucket

ANYA, ÖLELJ ÁT!

Vegyél a karodba és ölelj át!
Dúdold fülembe altatódalom,
hogy ne halljam a szívem ritmusát,
amint dübörög a mellkasomon!

Úgy félek, Anya! De itt vagy velem,
s hiába kúszik torkomra a félsz,
mert eltörpül a rettegés bennem,
ha átölelsz, és csendesen mesélsz.

Míg alszom, arcomra csókot lehelsz,
ha fázom, takaróm féltőn hozod.
Éhemre, szomjamra folyton ügyelsz,
s felvidít mindig drága mosolyod.

Nézd! Tenyeredbe teszem a kezem,
ujjaid bilincse fonja körül!
Tiédhez igazítom a léptem,
bár tudom, sosem hagynál egyedül.

Anya, hagy súgjam meg a titkomat!
Nincsen, aki drágább volna nálad!
Ezért hallod annyit a hangomat,
s ezért kiáltok mindig utánad.

Figyelj, Anya! Hajolj le egy picit!
Csak átölelem csöppet a nyakad,
arcodra csenek egy nedves puszit,
s tiédhez szorítom az arcomat.

Ha nagy leszek, majd én altatlak el
esténként dallal és szép mesékkel.
Szívemnek akkor is drága leszel,
ha sok mindenre már nem emlékszel.

Én fogom akkor majd a kezembe
pergamenbőrű, ráncos kezed,
és csókolom féltőn a homlokod,
mert végtelenül hálás leszek.

De most kérlek, ölelj még magadhoz,
súgd a fülembe a kedvenc mesém!
Had simítsam arcom az arcodhoz,
és mondhassam el, hogy köszönöm, én!

2009. október 18., vasárnap

Csipet-csapat találkozó





Már nagyon vártam a tegnapi napot, mert ismét találkoztam a Csipetekkel. Virtuális barátságból lett élő, kézzelfogható. Csodálatos emberek, akik szívüket, lelküket beleadják a kapcsolatba. Az ország különböző pontjairól jövünk össze, havonta egyszer, hogy pár órát együtt töltsünk vidáman, kacagva vagy éppen komolyan beszélgetve.
Ez a nap is ilyen volt, én ez év januárjában találkoztam velük először, s ha kimarad egy-egy találkozó, bizisten fájdalmasan érint. Ezért igyekszem, hogy ott legyek mindig. A fórumon szinte mindennap beszélgetünk vagy telefonon illetve skypon vagy mns-en. Kinek-kinek mik a lehetőségei. Amellett, hogy jól érezzük magunkat, szinte érezzük egymás rezdülését. Fantasztikus barátság és olyan mintha örök idők óta ismernénk egymást.
Elgondolkodtam azon, hogy őket is Gizus barátnőmnek köszönhetem, aki által megismertem Erkót, aki meghívott erre az oldalra. Ez is bizonyítja, hogy véletlenek nincsenek, mindennek oka van, hogy miért és miért akkor történik.
Világéletemben nagy volt a szeretet igényem. Most fokozattan és halmozottan megkapom a barátaimtól is. S ez csudajó érzés, olyan szívet-lelket melengető.



MI A BOLDOGSÁG?


Hogy mi a boldogság? Most elmesélem,
Ha ideülsz mellém, szótlanul, szépen.
Hunyd be a szemed, ne gondolj semmire,
Figyelj a lelkednek rezdülésire.


A boldogság ott mélyen, tebenned van,
Most szunnyad éppen, némán és hangtalan.
Jelre vár, hogy kinyíljon, mint a virág,
Ébredő fény, melytől más lesz a világ.


Boldogság, amikor másnak adni tudsz,
Ha békét hozol, nem szörnyű háborút.
Nem mérlegelsz, segítsz, ha valaki kér,
Megosztod, ha asztalodon van kenyér.


Mersz szeretni, hagyod, hogy szeressenek,
Letörlöd az érted hullott könnyeket.
Bízol, nyílt szívvel várod az új csodát,
Egy versben, egy dalban, ott a boldogság


A boldogságért néha szenvedni kell,
Egyszer eljön, vedd hát észre, jól figyelj!
Engedned kell, hogy szívedet mossa át,
S kezedet megfogja egy igaz barát.


Ne félj attól, hogy most talán sírni kell,
Szívedből lassan eltűnik a teher.
Hallgasd szívverésed friss, új dallamát,
Kicsiny csoda, de ez már a boldogság.


/Farkas Éva - 2009. szeptember 6./




 

2009. október 14., szerda




Kedves Barátim és Vendégeim!

Ki itt megállsz, időzöl nálam kicsinykét,
fogadd szeretettel mit kínálok.
Ebben a hideg időben jól esik a meleg ital, a finom tea.
S mellé egy kis pogácsa, mely ugyan nem hamuban sűlt,
de szeretettel kínálom.

Jó étvágyat és kellemes olvasgatást kívánok:
Juckó






2009. október 12., hétfő

Fázom, de nagyon.




A kazánszerelő nagyon eltévedt valamerre, mert reggel óta nem ért ide. Lehet, hogy megfagyott útközben? Az baj lenne, mert mielőtt bekapcsoljuk a fűtést, a kazánokat szeretnénk ha szakember átnézné.
Előbb kellett volna, mondod te.
Hidd el nem most hívtuk, de egy aprócska dolog miatt húzódik már kb. 1 hónapja. Az a fránya termosztát nem érkezett meg, csak a múlt héten. Mi pedig az ország másik felében voltunk, Zalacsányban.
Most próbálom elképzelni és beburkolózni azzal a meleggel, ami a múlt héten volt. Mellettem hol be illetve kikapcsol a fűtőventillátor, azt az illúziót keltve, hogy meleg van.
Apránként beszámolok a múlt heti csodálatos napokról is. Most megyek és készítek finom gyümölcs teát, mézzel ízesítem és elkortyolgatom. Az élvezeti értékét csak fokozza, hogy belsőmet melegíti.



2009. szeptember 28., hétfő

Jó éjszakát!





ÉJSZAKA


Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,

alszik a pókháló közelében a légy a falon,

csönd van a házban, az éber egér sem kapargál,

alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,

kasban a méh, rózsában a rózsabogár,

alszik a pergő búzaszemekben a nyár,

alszik a holdban a láng, hideg érem az égen,

fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.


/Radnóti Miklós/


fantasy sorelválasztók


Flag map

Flag Counter