Jancsi emlékére
Egy kedves barátért ég sok gyertya,
ki vidám ember volt, s mosolygott arca.
Amikor találkoztunk vele,
mindig huncutul csillant meg a szeme.
S nem maradhatott el a vicce se.
Immár odafönn mulattat,
kacag a menny.
S a hátra hagyottak,
csak sírnak idelenn.
Jancsiért ég ez a mécses,
vidám ember volt,
erre emlékezz.
Csiszi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése