HiFiSziElKo

A minap csevegtünk erről-arról, többek között arról...no miről is? Bizonyára kitaláltad kedves olvasóm, a feledékenységről is.

Ígéretet tettem, hogy amennyiben meglelem ezt a kis történetet, megosztom. Valószínűleg ismeritek is, hiszen annak idején én is PPS formájában, emailban kaptam.

Most is jókat kacarásztam közben, mert annyira a jellemző dolgokat írja le, humorosan.

Szeretettel ajánlom, ne vedd vérmesen komolyan, hanem üdülj fel általa.

Azok pártján állok akik túllépték az 50. életévüket. Akik még nem, azok ne nevessenek hanem csak reméljék, hogy egyszer majd ők is megélik azt a kort!

S hogy mi is az a HiFiSziElKo?

Hiányos Figyelem Szindróma Előrehaladott Korban

Hogy jobban megértsed: 

Tegnap elhatároztam, hogy megmosom a kocsimat. Útban a garázs felé meglátom a leveleimet a konyhaasztalon. 

Jó, hadd vessek rájuk egy pillantást, hátha valami sürgős dolog is van köztük. 

Leteszem az autókulcsokat az asztalra a levelek mellé és meglátok az asztalon néhány kifizetésre váró számlát és egy csomó reklámlapot amit elhatároztam, hogy a szemétbe dobok, de a szemetes kosár tele volt! 

Visszatettem a számlákat azzal a gondolattal, hogy leviszem a szemetet. 

Mivel a papírokat tartalmazó konténer éppen a bankautomata mellett van, úgy gondoltam, hogy okosabb lenne előbb a számlákat kifizetni.

Letettem a szemetet, felvettem a számlákat és elindultam. 

Vajon hol van a bankkártyám? Ah, a tegnap viselt ruhám zsebében! 

Elhaladva az asztal mellett, az előbb kinyitott kólás dobozt vettem észre. Megmelegedett … 

Megyek a bankkártyámért, de előbb a hűtőbe teszem a kólát.

A konyha felé menet észreveszem a kókadt növényeket; meg kellene locsolni őket! 

Leteszem a kólát a konyhaasztalra és láss csodát, megtalálom a tegnap óta keresett szemüvegemet! 

Legjobb lesz ha előbb a virágokat öntözöm meg, majd a szemüvegemet visszaviszem az íróasztalra. 

Visszateszem a szemüveget a konyhaasztalra, vizet teszek egy edénybe amikor meglátom a TV távirányítót is. Vajon ki hagyta a konyhában?

Este ha TV-t szeretnénk nézni senkinek sem fog az eszébe jutni, hogy a konyhában keresse. … 

Jobb ha visszaviszem a nappaliba. De előbb megöntözöm a virágokat. 

Öntözés közben kiloccsan a víz a parkettre. Leteszem a távirányítót és hozok egy rongyot, hogy feltöröljem a vizet. 

Az előszobán áthaladva arra gondolok, hogy kicserélhetném a képrámát.

Tovább megyek, de már nem tudom mit is akartam tenni …

A nap végén: 

- Az autóm nincsen lemosva, 

- A számlák kifizetetlenek, 

- A doboz kóla a konyhaasztalon, 

- A virágok nem kaptak elég vizet, 

- A szemetes kosár tele van, 

Hol van a bankkártyám ?

Nem találom a távirányítót!? 

Vajon hova tettem a szemüvegem!? 

Az autókulcsaimat elnyelte a föld! 

A nap végén sehogyan sem fér a fejembe, hogyan voltam elfoglalt egész nap ha nem csináltam semmit és miért vagyok kutya fáradt! 

Ráébredek, hogy súlyos az helyzetem és orvoshoz kell forduljak, de előbb megnézem a többi levelem is …. 

Tudnál segíteni? 

Küld el ezt a levelet akinek akarod, mert én már nem emlékszem, hogy kinek küldtem el … 

Ne küld vissza mert lehetséges, hogy újra megkapod tőlem! 

Ne nevess ha veled még nem történt meg, holnap rajtad a sor!!! 

Az öregség elkerülhetetlen; 

A bölcsesség csak egy lehetőség; 

Az önirónia viszont egy terápia! 

De kivel is társalogtam ???

No ez volt, az a történet, melyet valószínűleg azért tettem el, mert tetszett.